Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László):
805 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Egyébként is minden szokatlan a mai napirendnél, például az is, hogy az előterjesztő olyan sokat szól a vitában is, ez sem szokványos. Ilyen ez a napirend. Kétperces felszólalásra megadom a szót Lezsák Sándornak, a Demokrata Fórum képviselőjének. Parancsoljon! LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Gusztos Péter két kérdését szeretném feleleveníteni. Másodjára azt kérdezte, hogy miért nem támogatjuk, vagy miért nem támogathatóak azok a határozati javaslatok, amelyek határidővel konkrét feladatoka t fogalmaznak meg. Kevésnek találjuk, ez az egyszerű oka. Tehát ezek jó javaslatok, de kevesek, és meggyőződésünk, hogy éppen egy ilyen moratórium teremtene lehetőséget, hogy vissza nem fordítható folyamatokat próbáljunk kezelni ebben a két esztendőben. Vo lt egy másik kérdése még korábban, hogy mi a helyzet azzal a 30 gyerekkel, aki ott van az adott kisiskolában. Valahogy érzékeltem a szövegkörnyezetben, hogy ez a 30 gyerek szánni való, nehéz helyzetben van, hiszen egy kisiskolában vannak. Egyrészt elhangzo tt már nemcsak tőlünk, kormánypárti képviselőktől is, államtitkár úrtól is, hogy kisiskolában is lehet nagy dolgokat cselekedni, kisiskolában is lehet minőségi munkát végezni. De én visszakérdezek: mi lesz azzal a 30, 50 vagy 80 gyerekkel, mondjuk, akit a Százszorszép óvoda megszüntetése, bezárása után szórnak majd szét abban a négyöt óvodában ott a városban, Salgótarjánban? Ők hogyan fogják ezt megélni? Vagy hogyan éli meg az az iskola a megszüntetését, a bezárását, amelyikben családi kapcsolatok, baráti kapcsolatok jöttek létre, egy közösség jött létre, ha amelyik iskolának, óvodának története van, az zárul be, vagy pedig be kell járni annak a 2030 gyereknek a község vagy a város központjában lévő iskolába? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az i dőkeret leteltét.) Folytatom majd. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Befejezve a gondolatot, igen, ez egy nagyon nagy kérdés, hogy hol az a határ, ameddig elismerjük a kistelepülések nehezebb helyzetét, elismerjük azt, hogy ott több pénz kell. Azt gondolom, hogy ez a társadalom most is elismeri, és a parlamentben a döntés során a kistelepülések külön támogatást kapnak, a társulásra megint külön támogatást kapnak. Lehet, hogy ez nem elégséges. Erről biztos nagyon jó vitát lehet lefolytatni. Én azt gondolom, hogy az extra támogatás igen. De mégis hol a határ? Mert valamikor a városi iskolában tanuló gyermekek szülei is megkérdezik: jó, jó, d e az én gyerekem miért csak egynegyedét vagy egyötödét kapja az adófizetők pénzéből, mint annak a szülőnek a gyereke, akinek a lakhelye egy egész kis településen van? Egy idő után ezekre a kérdésekre nem tudunk, és önök, képviselő urak se tudnak választ ad ni, hogy ott miért kerül többe, kétszerháromszor annyiba egy gyermek oktatására fordított közpénz, mint egy másik településen. Mondom, én simán elfogadom ma azt, hogy kétszer annyit, két és félszer annyit. De amikor már ötször annyiról van szó, akkor már azt gondolom, hogy az adófizetők pénzével való gazdálkodás, a felelősség megkérdőjelezi ezt a határt. Tehát nagyon sokszor erről van szó. Én úgy látom, igaz, amit Lezsák képviselő úr mondott, hogy minden egyes iskolában, településen különkülön kell megnéz ni - és jó döntést ott lehet hozni , hogy vane annak a településnek saját forrása, nincsen saját forrása, hogyan tudja ellátni ezt a kötelező feladatát. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) :
