Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
792 időben, és legalább, mondjuk, az elmúlt másfél évszázad történéseinek legfont osabb jellemzőit érzékelteti velünk. Hiszen például a kiegyezés utáni NagyMagyarországon két személyiséghez köthető pártképző, politikaképző erőtér: az egyik Deák, a másik Kossuth. A DunaTisza közén Kossuth volt a politikaképző, a pártképző személy, a ré szeken elsősorban Deák. Éppen ennek köszönhető, hogy az 1800as évek végén az iskolaépítések főleg NagyMagyarország peremvidékére jellemzőek, és a DunaTisza közén, ahol ellenzéki képviselők voltak, oda kevesebb pénz jutott, kevesebb beruházás történt, és bizony elmaradt az intézményrendszer kiépítése. Éppen ezért, amikor Trianont követően gyermekes családok menekültek Magyarországra, a DunaTisza közén Klebelsberg Kunó iskolaépítési programja valójában egy új intézményrendszert teremtett meg. Aztán, ha ug runk egy nagyot az időben, érdemes azt is megnézni a '70es évekkel kapcsolatban, hogy a '70es évek elején a téeszeket miután egyesítették, ezt követően az iskolákat körzetesítették, majd pedig a településeket összevonták. Ennek lett a következménye az, h ogy fölszámolták a járási rendszert. Ekkor ismerkedhettünk meg a szerep nélküli településekkel; fölháborító maga gondolat és kifejezés: egy település, amely szerep nélküli. Abszurd dolog! A Bondorféle építésügyi minisztérium ekkoriban határozza el, hogy 1 1 szovjet házgyárat vásárol, és ekkor alakul ki a politikai vegykonyhában az 51 négyzetméteres lakótelepi lakás modellje, amely a szülőknek és a két gyermeknek jelölte ki azt a lakóteret, amelynek aztán következménye, hogy bizony az a drámai népességfogyás úgy alakult, ahogy alakult - ez is következménye, teszem hozzá. A '70es évek közepén az a hatalmas vita, amely nagyon tanulságos, és mára is levonható következtetéseket fogalmazott meg, Fekete Gyulának az “Éljünk magunknak” vitája tulajdonképpen jellemzi a '70es évek közállapotát. De hogy ez nem rendszerfüggő, jellemző, hogy NyugatEurópában hasonló folyamatok játszódtak le. Az 1960as években, '66ban BadenWürttembergben megszüntettek 1650 törpeiskolát, kisiskolát. Tették ezt oktatási szempontokra hiva tkozva, pedagógiai szempontokra hivatkozva, és azt követően pedig a '80as években, ugyancsak pedagógiai szempontokra hivatkozva a megszüntetett iskolarendszert újra kellett építeni. Nagyon tanulságos valóban időben és térben is vizsgálódni, és úgy vélem, hogy talán alkalmat ad ez az óvoda- és iskolabezárásokat vizsgáló bizottság arra is, hogy az ilyen jellegű kutatásokat, elemzéseket is ösztönözzük, hiszen nagyon nagy szükség van a tudomány megállapításaira. Az, hogy az elmúlt 15 esztendőben mikor dobták a lovak közé a gyeplőt, vagy pedig mikor dobták a gyeplő közé a lovakat, arról lehet itt vitatkozni, és lehet a felelősséget egyikről a másikra hárítani, a lényeg az, hogy bármennyire is keressük a felelősöket, elsősorban nekünk az a kötelességünk, hogy has ználható elemzéseket, használható következtetéseket próbáljunk megfogalmazni. Mit nevezünk bezárásnak, hiszen óvoda, iskolabezárásokat vizsgáló bizottságról van szó? Jómagam az elemzések során bizony találkoztam azzal is, van, amikor megszüntetik az iskol át, amikor szüneteltetik az óvoda, iskola működését, van, amikor átszervezik, ez történik jogutód nélkül vagy éppen jogutóddal. Beolvasztják, szétszórják a gyerekeket, különféle technikákat tapasztalhattunk, illetve tapasztalhatunk jelen időben is a magyar iskolarendszerben. Aztán az ingatlan sorsa is sokféle lehet. Van, ahol oktatási célt szolgál továbbra is, van, ahol közösségi célt. Van, ahol tulajdonképpen önkormányzati tulajdonban marad, és az állagmegóvás a feladat, de itt bizony erősen gyanítható, ho gy nem tudnak mit kezdeni az épülettel, és lassan az enyészeté lesz, azután eladják. Itt megint a különféle helyi gyanakvások kísérik az ilyen folyamatokat. Egészen más a helyzet az egyiskolás településen, egészen más a helyzet a többiskolás településen. J auernik képviselő úr, társelnök úr jelezte, hogy körülbelül 700750 olyan település van, ahol egyáltalán semmiféle oktatási intézmény nincsen. Van egy másik felmérés, amelyik azt mondja, hogy ebből a 700750ből legalább 200 olyan település van, ahol legal ább óvoda lehetne, és óvodára bizony szükség volna, de azt a helyi önkormányzat fenntartani, megszervezni képtelen. Tehát mindenképpen állami beavatkozásra lenne szükség ezen a területen is.
