Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - DR. JUHOS KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
784 tagjainak is feltűnt. S hiába jeleztük tegnap a napirend elfogadásánál, hogy ez jogellenes, mégis megmaradt e napirendi p ont A és B pontja. Miért is mondom azt, hogy jogellenesnek tartjuk ezt a tárgyalási módot? Hiszen az oktatási bizottság határozatijavaslatsora felülírja a paritásos bizottság munkáját, jelentését, amely, mint már említettem, két különböző anyagból áll, ko nszenzusos, és határidőben, feszített munkával készült el. Ez az eljárás durván sérti a Házszabályt, hiszen ahogy a Házszabály 36. §ának (5) bekezdése a vizsgálóbizottság tevékenységéről meghatározza, hogy a jelentés elfogadásáról az Országgyűlés határoza ttal dönt, ezt a döntést, ezt a jogszabályt, ezt a házszabályi előírást, ha jól emlékszem, talán a szabad demokraták kérésére egy eseti döntés is megerősíti: az 55. számú ügyrendi bizottsági állásfoglalás, mely szerint a vizsgálóbizottság által lefolytatot t eljárásról csak a vizsgálóbizottság tehet javaslatot. Csak a vizsgálóbizottság tagjainak van joga határozati javaslatot terjeszteni ebben az ügyben a tisztelt Ház elé. Miért tartom nagyon fontosnak ennek a kérdésnek az itt való felvetését? TataiTóth úr tulajdonképpen meg is adta a választ felszólalásában, amikor azt mondta most - ezt a mondatot szó szerint , hogy: az oktatási bizottságban megpróbáltunk néhány pontot kiragadni a vizsgálóbizottság jelentései sorából. Miért baj, hogy ez így történt? Mert a z oktatási bizottság kormánypárti többséggel benyújtott egy határozatijavaslatsort, ami megkérdőjelezi, semmivé porlasztja a vizsgálóbizottság hangsúlyos jelentését, amely szerint az oktatás maga az életképesség, és ez viszont is így van, hogy fontosnak t artjuk mindannyian az átjárhatóság, az állami finanszírozás, az egyenrangúság, az esélyegyenlőség és a kormányokon átívelő, átnyúló jogi kiszámíthatóság és tantervi szabályozás kérdését. Mi is a gond tulajdonképpen ezzel az oktatási bizottsági határozatija vaslatsorral? Én egy plusz három fő veszélyforrást látok ebben a határozati javaslatban. Egyrészt amire már utaltam, hogy maga a határozati javaslat megszületése felrúgta azt a politikai konszenzusból, a Házszabályból eredő kötelezettségét, amit nem hagyh atunk figyelmen kívül akkor, amikor ezt a kérdéskört tárgyaljuk. Tartalmilag az első fő veszélyforrásnak azt tartom, tartjuk, hogy a nem önkormányzati iskolák - elsősorban itt az egyházi fenntartású intézményekre gondolok - finanszírozásával kapcsolatos ki tételeket tartalmaz. A második fontos veszélyforrásnak tartjuk, hogy a nevelésioktatási intézményekben a kötelező feladatellátás körében az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körének csökkentését célzó javaslatok is találhatók. A harmadik, de nem ut olsó veszélyforrásnak az úgynevezett teljesítményfüggő finanszírozás szerintem antidemokratikus és hihetetlenül veszélyes gondolatának rögzítését tartjuk ebben a határozati javaslatban. Éppen ezért, ahogy Pánczél képviselőtársam is utalt erre, számos módos ító indítványt nyújtottunk be, illetve nyújtunk be ehhez a határozatijavaslatsorhoz. Ebből most hét elemet szeretnék kiemelni, elsősorban indoklásképpen. Megyek sorban a határozati javaslat adott pontjain, és egy olyan típusú indokolást szeretnék elmondan i, amely rávilágít arra, hogy miért tartjuk teljesen elfogadhatatlannak ilyen formában az oktatási bizottság által benyújtott határozatijavaslatsort. Mert nem érthetünk egyet azzal a sugalmazással, hogy az intézményi szolgáltatások bővülése indokolatlan v olt, hiszen alapvetően nem vagy nem kizárólag a pedagógusok megtartását, sokkal, de sokkal inkább az oktatás korszerűsítését szolgálták ezek az intézkedések. A közoktatási törvény 114. §ában összesen 50 sorban megjelölt ingyenesen igénybe vehető szolgálta tások körének szűkítése csak a pedagógiai ellátás színvonalának rovására, az elért eredmények feladásával történhetne. Bármiféle szűkítése az ingyenes ellátásnak azokat sújtja, akik rosszabb anyagi helyzetben vannak, s így e lépés a kormány által is sokat hangoztatott esélyegyenlőségi törekvéseket kérdőjelezné meg. Nem mondhatjuk ki kategorikusan még csak azt sem, amire itt több képviselőtársam, elsősorban Rózsa képviselő úr utalt, hogy a demográfiai csökkenéssel szükségessé vált intézkedések az elmúlt évek során teljességgel elmaradtak volna. A kormányok és az illetékes önkormányzatok - köztük például a vizsgált XI. kerületi is - különböző módon és különböző hatékonysággal kerestek
