Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - RÓZSA ENDRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
781 Az általános iskolák vonatkozásában azt fo galmazhatjuk meg, hogy 199091től 19992000ig 148 általános iskolával lett több. A tanulólétszám ez alatt 170 ezerrel csökkent, a pedagógusok létszáma 7683 fővel, az osztályok száma pedig 3773 fővel. 51 általános iskolával csökkent az utóbbi három évben az általános iskolai állomány hazánkban. Az ellenzéki jelentés adatai ebben az esetben is megegyeznek a kormánypárti jelentésével. Úgy gondolom, ez is olyan tendencia, amely rávilágít arra, hogy nemcsak az óvodák, hanem az általános iskolák esetében is fol yamatos csökkenést mondhatunk ki 199096tól. Hát akkor hol a probléma? Ezt valójában a kilencvenes évek elején kell keresni. Amikor 199192ben az általános iskolás tanulók száma 1 081 213 volt, 199495ben 985 291, tehát 147 975 tanulóval volt kevesebb, százalékosan megjelenítve ez 9 százalékkal kevesebb. Ebben az esetben, ebben az időintervallumban, 1991től a '9495ös tanévig 266 új általános iskola nyílt; az általános iskolai állomány száma 7,3 százalékkal emelkedett - ez alapvető ellentmondás. Amikor négy év alatt közel 150 ezer gyermekkel kevesebb van az általános iskolai képzésben, akkor az általános iskolák száma növekedett. Teljesen természetesen tudjuk azt, hogy ezek miért következtek be: bizonyára dicséretes dolog az, hogy olyan kistelepülésekre költöztek vissza az általános iskolák, ahol korábban nem voltak ilyenek - ez jó törekvés volt, de a korábban megnyílt általános iskolák esetleges gondjátproblémáját nem praktikus, nem célszerű, nem szimpatikus a jelenlegi kormány nyakába varrni. Ú gy gondolom, arról is szólni kell, hogy ebben az időben, a kilencvenes évek közepén nemcsak a demográfiai csökkenés gondjai jelentkeztek, hanem a középiskolák expanziója is. 19902000 között a gimnazista tanulók száma 63 százalékkal emelkedett, a szakközép iskolás tanulóké 42 százalékkal, és a szakmunkásképző, illetve a szakiskolában tanuló gyermekek száma sajnos 58 százalékkal csökkent. (18.30) Elmondhatjuk azt, hogy a pedagóguslétszám tekintetében ezek a tendenciák majdnem százalékra visszaköszönnek, hisze n a gimnáziumi kollégák száma 67 százalékkal emelkedett, a szakközépiskolában tanító kollégáké 57 százalékkal és a szakiskolában, szakmunkásképzőben tanító kollégák száma 38 százalékkal csökkent. Az osztályok száma is hasonló tendenciát tükröz. Úgy gondolo m, ez jelzi azt, hogy az óvodák, iskolák esetében intézményi szinten csökkenés következett be a demográfiai hullámból következően, ellenben a középfokú oktatási intézmények száma és az ott tanuló gyermekek létszáma jelentősen emelkedett. Nemcsak szerkezet és profil tekintetében vizsgálta a vizsgálóbizottság a fennálló oktatási intézményeket, hanem fenntartó alapján is. Elmondhatjuk azt, hogy óvodába - állami intézményekbe - az összes óvodás gyermek 95 százaléka jár, ugyancsak ez az eset az általános iskolák esetében is. Szakiskolákban a tanulók 90 százaléka, szakközépiskolákban 86 százaléka; és gimnáziumban, állami iskolában tanul a tanulók 80 százaléka. Az egyházi intézmények esetében az állam szerepvállalása szinte teljes körű. Az önkormányzati iskolák ese tében az állami támogatás a működés 70 százaléka körül mozog. A versenyegyenlőtlenséget az önkormányzati iskolák és fenntartóik sértőnek tartják. 15 év alatt az egyházi iskolák felzárkózása megtörtént. Ki kell mondanunk: az önkormányzati iskolák finanszíro zását közelíteni kell az egyházi iskolákéhoz. Tisztelt Parlament! A vizsgálóbizottság látókörébe nem került olyan egyházi iskola, amely bezárásra került volna. Itt nem jellemzőek a csoportösszevonások. Egyházi iskola nem került át más fenntartóhoz. Ellenbe n, mint ahogyan ezt képviselőtársaim már korábban is elmondták, az önkormányzati iskolák esetében meglehetősen nagy számban jellemző időszakonként, hogy a megyéhez átadásra kerülnek a középiskolák. A finanszírozással kapcsolatban mindenképpen el kell monda ni azt, hogy ezek a finanszírozási problémák nem új keletűek. A “Jelentés a magyar közoktatásról” 2003. évi kötete megállapítja azt,
