Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár:
774 kérdést csinálni. Bárki lesz ebben az országban kor mányon az elkövetkezendő időben, szembe kell néznie néhány olyan dologgal, ami ebből a két jelentésből is világosan kiolvasható. A szakértők által összeállított nagy számú és nagy mennyiségű háttéranyagot áttanulmányozva, engedjék meg képviselőtársaim, hog y ezt mondjam, nem hozott újdonságot számomra a bizottság eredménye, illetve a jelentés, hiszen olyan adatokat közölt, amelyeket, ha egy szaklapot olvastunk, vagy utánaolvastunk, akkor bárki, az ügy iránt érdeklődő utánamehetett és elolvashatta. Mégis, így együtt olyan adathalmazt jelent, amiből levonhatunk következtetéseket. Nekem mint a kormány képviselőjének, nyilatkoznom kell arról, hogy ezt az oktatási bizottság által beadott dokumentumot támogatjae a kormány. Igen, támogatja, dacára annak, hogy az Ok tatási Minisztériumra is számos olyan feladat hárul, amelynek egy részét már elvégezte, egy részét most végzi, illetve egy részét tervezi elvégezni. Engedjék meg azonban, hogy néhány szót szóljak arról, amit TataiTóth András képviselőtársam csak néhány sz óval említett, hogy az úgynevezett iskolabezárási hullám - amit még mindig nem nevezek hullámnak - egyik oldalát azért érdemesebb lenne jobban kiemelni. Nevezetesen, hogy kétségtelen, a fő oka, hogy a '70es években kialakult iskolaszerkezet és az iskolaép ületek kihasználtsági foka a körülbelül félmillió gyerek híján egyre alacsonyabb fokú. Ez az iskolabezárások, intézményösszevonások egyik oka. Azért hadd említsem egy olyan aspektusát is a dolognak, amire az elmúlt évek mérései napnál világosabban rávilág ítottak, hogy itt minőségi kérdésről is szó van. TataiTóth András képviselőtársammal teljesen egyetértek abban, hogy ma a magyar iskolában a legfontosabb probléma, a legnagyobb baj az, hogy iskolák és iskolák között ilyen hatalmas különbségek vannak, hogy gyerekeink százezreinek alkotmányos jogai sértetnek nap mint nap meg. Gyakorlatilag nem jutnak hozzá a legalapvetőbb jogaikhoz, ahhoz, hogy jó oktatáshoz, teljesítőképes oktatáshoz és olyan tudáshoz jussanak, ami a későbbi életükben el fogja őket igazítan i. Ezért az oktatási kormányzatnak nemcsak azt kell figyelnie, hogyan lehet ezt a rendszert finanszírozni, mert ez sok más egyébtől is függ, hanem elsősorban arra kell figyelni, hogyan lehet a minőséget biztosítani. Egyetértek abban is képviselőtársammal, hogy itt nincs különbség kicsi és nagy iskola között; csak jó iskola és rossz iskola között van. Azért merem ezt mondani, mert a PISAjelentés utáni mérések, 2003 májusában megtörtént mérések, amelyek a 610. évfolyamon történtek Magyarországon több mint 3 ezer iskolában, arra engednek következtetni, hogy a pedagógiai hozzáadott érték, ami azt jelenti, hogy milyen az egyes pedagógus kollektívák tanítási színvonala, nem mindig, sőt nem kizárólag az iskolák nagyságától függ. Megdőlt néhány tabu. Megdőlt néhán y olyan tabu, hogy magukat elit iskolának kinevező és a társadalmi köztudatban is még annak hitt intézményről kiderült, hogy meztelen a király, és néhány olyan iskoláról pedig, amelyről azt hitték, vagy az volt a közvélemény hite, hogy nem jó iskola, mert olyan gyerekek jártak oda, többszörösen hátrányos helyzetű gyerekek, akiknek a tanítása bizony sokkal nehezebb, mint egy úgynevezett elit iskolában... Tehát itt nagyonnagyon sok összetevőt kell megvizsgálni, nagyon óvatosan kell a dolgot kezelni, nem csak demográfiai és nem csak finanszírozási kérdésként. Ez az egyik dolog, amit szerettem volna elmondani. Ami ebben a határozati javaslatban leíratott, a zömével egyet tudok érteni. De hadd mondjam el, hogy nem ilyen egyszerű a kérdés. Itt azért hadd fordulja k ellenzéki képviselőtársaimhoz. Ebben a struktúrában, amelyben ma a magyar oktatás, a magyar közoktatás működik, ezek a problémák nap mint nap újratermelődnek. A gyenge iskolák még gyengébbek lesznek, és nemhogy közelednének egymáshoz az egyes iskolák, ha nem még távolabb kerülnek, és azok a gyerekek, akik gyenge színvonalú iskolába kerülnek, azoknak a sorsa eleve elrendeltetik. Itt egy csomó dolog függvénye az, hogy például milyen finanszírozást tudunk bevezetni. Hajlandóak vagyunke közösen újragondolni, újra átgondolni, és megvalósule ebben a ciklusban, vagy elkezdjüke a közigazgatási reformot? Hajlandó lesze például az ellenzék majd arra a szavazatát adni, hogy a beadott, már a parlament előtt fekvő kistérségekről szóló törvényjavaslathoz odaadják a s zavazatukat, mert ez kétharmados törvény? A települési önkormányzatok következő
