Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR, az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság társelnöke, a napirendi pont előadója:
769 éppen most az újságok címoldalára is került, a hatvani 5. számú általános iskola kerekharaszti tagiskolájának bezárásáról, a mátraszentimrei általános iskola bezárásának kísérletéről, a kerekdombi óvoda, Tiszakécske kis résztelepülése óvodájának a bezárásáról, a SzegedBéketelep Napos úti általános iskola bezárásáról, a kővágótöttösi iskola megszüntetéséről, az egerlövői általános iskola történetéről és a bezárása, illetve megpróbáltatásainak okairól és ér ezhető következményeiről, a sióagárdi felső tagozat megszüntetéséről. És sorolhatnám tovább azokat a példázatokat, amelyek talán jelzik azt, hogy nemcsak kisiskolákról volt szó, nemcsak egy nagytelepülés résztelepülése iskolájának történetét, illetve a bez árás kísérletét vagy a bezárás tényét elemeztük, hanem valóban azokat az összevonásokat, azokat az átrendeződéseket, beolvasztásokat, amelyek jellemzik ma a magyar iskola világát. Mindenképpen hasznosnak tartom azt, hogy sikerült az MDFen belül egy olyan munkacsoportot munkába állítani, amelynek tagjai között szociológusok, közgazdászok, oktatási szakemberek vannak, a háttérben pedig olyan egyetemisták, főiskolások, akik egyegy esettanulmány előkészítésében, illetve elemzésében végeztek valóban olyan munk át, amely jellemzi ezt a korszakot, és olyan képet ad a magyar iskolarendszer válságáról, ami nemcsak a magyar iskolarendszernek egy sajátos válsága, hanem tulajdonképpen a magyar vidék válságát is érzékelteti. Úgy vélem, azért nem sikerült egy közös jelen tést és a közös jelentés végén megállapításainkat egyeztetni kormánypárti képviselőkkel - annak ellenére, hogy nagyon hasznos és jó együttműködésre és olyan vitákra került sor, amelyek segítettek egymás nézeteit megismerni , mert egyrészt rövid volt az id ő, másrészt azokat a megkapott elemzéseket, adatokat, amelyeket ezúton is köszönünk a minisztériumoknak, a főhatóságoknak, amelyek alkalmasak az alapos vizsgálatra, igazán elemezni, igazán kiértékelni idő nem volt. Mindenképpen úgy ítélem meg, hogy az okta tási és tudományos bizottság ülésén végül is általános vitára alkalmasnak tartott anyag valóban alkalmas az általános vitára, és talán mód lesz arra most, a mai délutáni, esti vitában, hogy találjunk újabb és újabb közös nevezőket, amelyek segíthetik az is kola megtartását, megerősítését. Mindenképpen fontosnak tartom itt most, ebben a bevezetőben a jelentésünkből néhány olyan részt megerősíteni, amely talán a kormánypárti és ellenzéki képviselők közötti különbségeket is érzékelteti. Mi úgy véljük, hogy a re ndszerváltás folyamatában egyre inkább uralkodóvá vált az a szemlélet, amely a társadalmi élet minden területén a gazdaságosság szempontjait helyezte előtérbe. A privatizációs törekvések előbb elérték a kulturális intézményeket, majd bizonyos mértékig a ne velésioktatási rendszert is. Ennek a szemléleti változásnak torz megnyilvánulásai közé tartozik, hogy a társadalmi és a nemzeti jövő érdekében a legfontosabb ellátó intézményekhez is veszélyesen közel került a piaci szempontok érvényesítése. Ebből a szeml életi torzulásból is következett, hogy például a háromezer lélekszám alatti kistelepülések és a korábban önálló településrészek óvodái és iskolái több önkormányzat számára elsősorban piaci értéket jelentettek. Az óvoda vagy az iskola bezárása helyenként a fenntartásból fakadó anyagi terhektől való megszabadulás lehetőségét kínálta, illetve a kényszerű vagyonfelélés tárgyát képezte. Ezt a szemléletet az önkormányzatok költséghiányos gondjai is táplálták. Sok helyen a pedagógiai, oktatáspolitikai képviselet k iszorult az önkormányzatokból. Esetenként feltételezhető az önkormányzati vezetők és vállalkozók érdekeinek összefonódása is. Bizonytalanságot okoz az állam felemás részvétele és felelősségvállalása az oktatásinevelési intézmények fenntartásában és működt etésében. Ugyancsak a szemléleti problémák elmélyítéséhez járult hozzá, hogy akár csupán szólamok szintjén, a nevelésioktatási intézményt hivatalos körökben is egyszerűen szolgáltató intézményként emlegették, ezáltal akarvaakaratlan piaci szempontok szer int igyekeztek racionalizálni. Bizonyos kistelepülések, településrészek hátrányos helyzete, a tanulói létszám csökkenése is késztetést jelentett arra, hogy pénzhiányra való hivatkozással zárják be az önkormányzati költségvetésben “veszteséget” termelő óvod ákat, iskolákat.
