Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁNCZÉL KÁROLY, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
719 által tett nyilatkozattal, sajátos nevelési igény esetén - a súlyos fogyatékosság kivételével - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével, valamint rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozattal. Úgy gondolo m, hogy abban a rendben, ami az elmúlt két évben, az új kormány hivatalba lépésével ez ügyben elkezdődött, még inkább, még szakszerűbben és még kisebb adminisztrációval fognak a rászorultak hozzájutni a tankönyvekhez. A javaslat módosítja a közoktatásról s zóló törvénynek a titoktartásra vonatkozó előírásait is. Hadd mondjam el, hogy magam is, aki gyakorló pedagógus voltam, mielőtt politikus lettem, és az országot jártam, pedagóguskollégáimmal beszélve azt tapasztaltam, hogy a közoktatási törvénymódosításnak ez volt az egyik legtöbbet vitatott pontja. Főleg azt a részét vitatták kollégáink, amely szerint eddig a módosításig a tanuló által a tanárra rábízott titkot akkor lehetett feloldani, és akkor lehetett gyakorlatilag ezt a titkot nyilvánosságra hozni vagy a szülővel közölni, ha a tanuló írásbeli felhatalmazást adott erre. Módosítottuk ezt a szabályt, a tanár belátására bízzuk azt, hogy nyilvánosságra hozzae, elmondhatjae a szülőnek. Egyetlenegy feltételnek kell megfelelnie: ha a tanuló érdekeit ez a közl és, a titoknak ez a kvázi felfedése nem sérti. Van viszont, amiben továbbléptünk a titoktartásra vonatkozó előírásokban, mert a törvényjavaslat világossá teszi, hogy a titoktartásra vonatkozó rendelkezések kiterjednek minden olyan személyre, aki részt vesz a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában. A titoktartási kötelezettség azokra az adatokra vonatkozik, amelyekről a felügyelet ellátásában való közreműködés során szerez tudomást a pedagógus vagy a nevelésioktatási intézmény más alkalmazottja. Az, aki hivatásánál fogva titoktartásra kötelezett, és ez nagyon fontos új része a titoktartási passzusnak, megtagadhatja a vallomástételt, amennyiben a vallomás megtételével megsértené titoktartási kötelezettségét. Ez a jogosultság fennáll a büntetőeljárásban, a polgári peres eljárásban, valamint az államigazgatási eljárásban is. A javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a közoktatási intézmények a törvényben meghatározottakon túl a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban nem közölhetnek adatot. A személyes adatok vé delméről és a közérdekű adatokról szóló '92. évi LXIII. törvény 2. §ának (1) bekezdése alapján személyes adat a természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Ebből következik, hogy a közoktat ásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsoroltak alapján nyilvántartott adatokat az iskola nem továbbíthatja oly módon, hogy kiegészíti a kezelt adatokat az adatokból levonható következtetésekkel. (13.30) Kedves Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy b ár rövid terjedelmű ez a törvény, de nagyon fontos olyan dolgokat tartalmaz, amely milliókat érint a magyar társadalomban, ezért arra kérem önöket, hogy gondosan vitassák meg. Ha esetleg módosító javaslatuk van, tegyék ezt meg, ezek után pedig fogadják el ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Először a bizottsági álláspontok, valamint a foglalkoztatási bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Megadom a szót Pánczél Károlynak, az oktatási bizottság előadójának. PÁNCZÉL KÁROLY , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés oktatási é s tudományos bizottsága első helyen kijelölt bizottságként tárgyalta a tankönyvpiac rendjéről, valamint a közoktatásról szóló törvény módosítását. A beterjesztett javaslatot egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottság tagjai egy ségesen foglaltak állást abban, hogy mindkét törvény módosítása indokolt és időszerű. Az ellenzék külön üdvözölte azt a tényt, hogy az Oktatási Minisztérium korrigálja a
