Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NYITRAY ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
688 Említés ugyan történik benne, de mint már azt is említettem, meglehetősen hangsúlytalanul, az ország területén végzett fe ladatokra, de ha kicsit jobban odafigyelnek a tisztelt olvasói a tervezetnek, akkor az is kiderül, hogy a hazainak mondott feladatok megint csak legnagyobb részben azt a célt szolgálják, hogy a majdan külföldre menő és a külföldi missziókat teljesítő állom ányt felkészítsék erre a feladatra. Tehát nagyon durván szólva úgy tűnik, hogy magyar katona ma már csak azért nincsen külföldön, mert éppen arra készül, hogy kimenjen. Azt gondolom, nem lehet elégszer elmondani, hogy ebből a dologból egyfajta, a haza bizt onsága, a belső feladatok teljesítésének oly mértékű negligálása tűnik ki, ami már, nálam legalábbis és többünknél - ahogy mondani szokták népisen - kicsapta a biztosítékot. És hogy még egy dologra rátérjek, ami ugyan ebből a tervezetből nem tűnik ki egyér telműen, mert nem is tűnhet ki, hiszen azóta történt, ami történt: mint tudjuk, a tárcák sorában a második a Honvédelmi Minisztérium, amely a legtöbb elvonást fogja elszenvedni a Draskovicscsomag által, amit mi egyelőre még csak újsághírekből és sajtótájé koztatókból, hallomásból tudunk, mert a honvédelmi bizottság elé ez a téma nem került, de azért annyi már kiderült, hogy olyan feladatoktól tervezi elvonni az eszközöket a minisztérium - amit egyébként nem a pénzügyminiszter úr szabott ki, azt már a minisz térium döntötte el, hogy mit nem hajt végre azért, hogy ezt a takarékosságnak nevezett csonkítást végre tudja hajtani, de abból világosan látszik, hogy a másik kedvenc színes kavics, ami itt nagyon sokszor elhangzott az előbbiekben, a hivatásos hadseregre való áttérés , mint a szerződéses állomány élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló laktanyarekonstrukciók fognak elmaradni, a lakásépítések száma csökkenni fog; illetve ami különösen fájdalmas a számomra, az az egyébként kezdettől fogva érthetetl en és elfogadhatatlan szempont, miszerint a kiképző központok számát csak azért nem csökkentik nullára, mert az lehetetlen, marad belőle egy, azaz egy darab, ennek a felgyorsítása is benne szerepel ebben. Tehát gyakorlatilag az látszik, hogy ezzel az egész dologgal tulajdonképpen bizonyos mértékben a vállalt és deklarált kötelezettségeivel is szembe kell hogy menjen majd a minisztérium, némi kormányzati erőszakoskodással. De nem vagyok abban teljesen biztos, hogy ebben a kérdésben ez a legjobb megoldás és e z a legjobb módszer, hogy pont ezeknek a tevékenységeknek az anyagi forrásait kell csökkenteni, amiről itt korábban szót ejtettem. Végül, hogy kövessem a haladó példát, hogy a 25 percet teljes mértékben én sem használom ki, szeretném még azt felvetni, ille tve arról beszélni, amit taxatíve államtitkár úr felsorolt, de azért a mögötte lévő üzenetet és annak a valódi tartalmát nagyvonalúan nem vetette föl, ami ennek az egész tervezetnek az előéletét illeti, és az úgynevezett egyeztetéseken történteket elemezné . A jelenlévők közül sokan vannak, akik az előző ciklusban is képviselők voltak, mi több, a honvédelmi bizottság tagjai voltak, mi több, a most szokás szerint megint nem jelen lévő miniszter úr abban az időben a honvédelmi bizottság alelnökeként részt vett azokon az egyeztetéseken, amelyek a korábbi országgyűlési határozat előtt történtek. Azt tudjuk mindannyian, hogy az egy egyéves egyeztetési folyamat volt, hogy végül is valódi konszenzus született, hiszen 98 százalékos többséggel fogadta el a parlament, és egyetlenegy, nem túl nagy létszámú frakció volt, amely ebben a kérdésben a koncepció ellen szavazott. Tehát a Szocialista Párt is elfogadta azt, amit akkor a Fideszkormány kisgazda tagja által vezetett minisztérium terjesztett elő. Nem emlékszem arra, hogy a későbbiek során ezt a koncepciót igazán nagy, komoly és erőteljes bírálatok érték volna, hiszen nyilván, ha így fogadta el a parlament, akkor ezt nem is érhette, hiszen saját magukkal szemben kellett volna az illetőknek állást foglalni, akik korábba n rábólintottak, azoknak utólag kellett volna megmagyarázni megvilágosodásuk valódi okát; de hát ilyen nem is volt. Voltaképpen én a mostani módosítás valódi indokát sem értem meg. Ha az általam említett és az általam kifejtett valódi szándékokat nem létez őnek tekintjük, ahogyan ezt - természetesen tudom előre, már hallom a kórusban zengő hangokat - a kormányoldal nem így tekinti, ha meg nem így tekinti, akkor abszolút érthetetlen és értelmetlen ez a módosítás, ez az új határozat, hiszen ami ebben nóvum, am i újdonság, az pont azokról szól, amiről eddig beszéltem.
