Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
680 bizonyos katonásítás volt tapasztalható. Látható, hogy az átalakítás nem drasztikus létszámcsökkenést jelent. Ennek ellené re jelentős állománymozgások következnek be. Az ország egyes régióiban, kistérségeiben szükséges felkészülni a felmerülő komolyabb problémák kezelésére is. A bizottság örömmel nyugtázta, hogy elkészült a HM humánpolitikai programja, amely a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériummal és más tárcákkal közös feladatokat fogalmaz meg az átszervezés okozta feszültségek kezelésére. Az átalakítás személyi állományt érintő lépései döntően 2006 végéig végrehajtásra kerülnek. Ez a személyi állomány mintegy 80 száza lékának jelenlegi beosztását, és pályájának további alakulását érinti. A bizottság többségi véleménye szerint is mindez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy 2013 végére kialakuljon a honvédség egészséges létszámaránya, javuljon az állomány minőségi össz etétele, a perspektivikus állomány megtartható, a kilépésre kényszerülő állomány civil munkaerőpiacra való beléptetése pedig zökkenőmentes legyen. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság mindezeket figyelembe véve, a két határozati javaslatról különkülön szavazva mindkettőt többségi támogatással 12:8, illetve 12:10 arányban általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A megfogalmazódott kisebbségi véleményt Bernáth Ildikó ismertet i. BERNÁTH ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Államtitkár Úr! A foglalkoztatási bizottságban mi, ellenzéki képviselők elsősorban abból a szemszögből kív ántuk megvizsgálni a benyújtott határozati javaslatokat, hogy azok milyen hatással lesznek a jelenlegi állományra egyrészt, másrészt pedig mennyire felkészült akár a Honvédelmi Minisztérium, akár a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, illetve más tárcák arra, hogy mi történik azokkal a ma még állományban lévő katonákkal, akiknek személyes sorsát érinti a tervezett átalakítás. Hiszen elhangzott a tárca képviselőjétől, hogy ez a haderőreform a jelenlegi létszám 80 százalékát érinti, természetese n oly módon is, hogy változik az eddigi szolgálati hely, változik a beosztás, illetve, ami az érintett szempontjából a legrosszabb, esetleg megszűnik az eddigi szolgálati viszonya. Ez nemcsak azokat érinti, akik katonaként szolgálják a hazát, hanem azokat is, akik civil alkalmazottként, közalkalmazottként dolgoznak a helyőrségeknél, illetve a különböző helyeken állományoknál. Különösen fájón érintett bennünket az, hogy a felmerült kérdésekre nem kaptunk a tárca képviselőitől választ. Nem kaptunk választ azo kra a kérdésekre, hogy milyen elképzelések vannak arra vonatkozóan, ha valaki nem fogadja el a felajánlott új beosztást, illetve a másik szolgálati helyet, mi történik, vagy mi történik azokkal, akiket szeretnének átképezni, új képesítést nyújtani, milyen regionális vagy kistérségi programok alakultak ki, vagy milyeneket dolgoztak ki a tárcák, akár közösen, akár különkülön. Hiszen messze nem mindegy, hogy azok, akik megválnak a honvédségtől, milyen körülmények között folytathatják pályafutásukat. Fontosnak tartottuk volna azt is, ha választ kapunk arra a kérdésünkre, hogyan változnak meg azok a törvények, amelyek szorosan kapcsolódnak a tervezett haderőreform megvalósításához. Gondolok itt például a honvédelemről szóló törvényre vagy a tervezett közszolgála ti törvényre, vagy pedig a Hjt.re, amely törvények jelentős mértékben meghatározzák a jelenleg még dolgozó, illetve a később itt feladatot, szolgálatot ellátni kívánók elhelyezkedési esélyeit. Fontosnak tartottuk azt is, hogy választ kapjunk azokra a kérd ésekre is, hogy mi történik akkor, ha véglegesen bezárnak, megszüntetnek egyegy helyőrséget. Konkrét kérdésként merült fel például Székesfehérvár, vagy pedig mi történik abban a mintegy 800 embert, családot érintő ügyben, amely a Veszprém közeli, szentkir ályszabadjai repülőtér megszüntetését illeti, hiszen a korábbi
