Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 16 (122. szám) - Manninger Jenő (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - “M5-ös: a Magyar Köztársaság polgárai pénzének nyomában? II.” címmel - MANNINGER JENŐ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter:
62 A miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter ur at jelölte ki. Megkérdezem Manninger Jenő képviselőt, hogy elfogadjae a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ. MANNINGER JENŐ (Fidesz) : Igen. Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Ismét az M5ösről van szó. Szívesen kérdeztük volna természetesen akár a közlekedési miniszter urat is, hiszen ő nyilván jobban tudja, hogy mi történt a tárcájánál az elmúlt két hónapban, miért változott meg az eredeti konstrukció, és miért került ennyibe az M5ös. Azért azt hadd említsem m eg, ha már a miniszter úr az előzőekben említette az M5öst, hogy nagy elegánsan elfeledkezett egy tényről, miszerint 1994ben Lotz Károly írta alá azt az üzemeltetési hozzájárulást, amely miatt egészen 2004ig nem lehetett érdemben tárgyalni a szerződés m ódosításáról. Tehát valóban, el kell ismerni, hogy 20032004ben nyílt lehetőség az M5ös megvásárlására, ezért a Fidesz támogatta is azt az elképzelést, ami korábban elhangzott, hogy körülbelül 70 milliárdért megvásárolnák, kifizetnék a hiteleket, és való ban, úgy, ahogy idézte Fónagy János miniszteri nyilatkozatát, körülbelül 120 milliárdért a hitelekkel együtt ki lehetne vásárolni. Igen ám, de nem ez történt, mint ismeretes, hanem az történt, hogy más lett a nóta vége. Különböző számítások is vannak rá, a legóvatosabb számítások szerint is több száz milliárdért sikerült ezt az autópályát kivásárolni. Ennek ellenére örülünk neki, hogy végre matricás lesz az autópálya és az a rendszer, amit az Orbánkormány elkezdett, és hogy emlékeztessem a miniszter urat, az M1est annak idején az Orbánkormány vásárolta meg. Tehát ahol lehetett, megtettük ezt a lépést, ahol nem lehetett, az M5ösön, ott nem tudtuk megtenni. Önök most megtették, de ilyen áron. Volt olcsóbb ajánlat is, tehát ha a számháborút esetleg valaki n em értené, hogy önök miért nem 120 milliárdért, hanem miért 600 milliárdért vették meg, elmondhatjuk, hogy volt olcsóbb ajánlat, a TriGránit 150 milliárddal olcsóbban vette volna meg az autópályát, ahogy sikerült eladni. (Varga Mihály: Ebből lesz a kampány költség!) A kérdésem tehát, ki a felelős azért, hogy végre megvették az autópályát, de ilyen áron. Hová tűnnek a százmilliárdok? Mi lesz ezzel? Ki fogja ezt megfizetni a következő években? (Varga Mihály: Ebből a kampány nem jött volna ki! - Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Válaszadásra megadom a szót Kovács Kálmán miniszter úrnak. KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt volt Államtitkár Úr! Ön azt állította, hogy Lotz Károly aláírt e gy megállapodást, ami miatt nem lehetett 2004ig tárgyalni. Ez érdekes, mert előttem van az a lista, amiből kiderül, hogy igaz, hogy alacsony szinten, de mégiscsak folytak a tárgyalások a minisztérium és az AKA Rt. között. Sőt, 1997. október 7én az AKA Rt . javaslatot tett a minisztérium számára a matricás rendszer bevezetésére. A minisztériumtól választ a kormányváltásig nem kapott. Ez azt jelenti, hogy három éven keresztül választ sem kapott arra, hogy vajon áttérhete a matricás rendszerre. (Dr. Fónagy J ános közbeszól.) A második nagyon fontos elem, hogy természetesen '95ben írta alá Lotz Károly ezt a módosítást, azért, mert olyan lehetetlen feltételeket szabtak az első koncessziós szerződésben, hogy bizony a magyar állam olyasmit vállalt, amit nem tudot t teljesíteni. Megint csak idéznék Fónagy János miniszter úr meghallgatásából: “94ben, közvetlenül a választások előtt folytatódott a szerződés aláírása. Az akkori vitákat jelzi, hogy komoly szaktekintélyekből álló bizottság 7:6 arányban szavazta csupán m eg a szerződést. A megállapodáscsomag azonban féloldalasra sikerült,
