Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 1 (127. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - a külügyminiszterhez - “Mit jelent a tiltó lista?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (Harrach Péter):
560 Romániába, sem adott esetben máshová, mert autójával visszafordították, vagy pedig leszedték a nemzetközi gyorsról. Ez a hét végén ismét megtörtént. Persze megtörtént máskor is, ha egy beutazót terrorizmus gyanújával, ilyenszerű bűnszövetkezeti vagy kábít ószeres kapcsolatokkal, esetleg hasadóanyagcsempészettel köröz az Interpol vagy valami hasonlók; tehát az illető nemzetbiztonsági szempontból az illető országban nemkívánatos személy. Ezekről nemigen szólnak a hírek, ami persze érthető, mert ez nem a sajt ó, hanem az erre hivatott állami szervek feladata. Az azonban, hogy valakit, jelen esetben egy magyar állampolgárt minden indoklás nélkül, következésképpen tehát politikai okokból ne engedjenek be egy országba, amelyik állítólag az Európai Unióba tart, az elfogadhatatlan. Ez az MDF számára elvi kérdés, nem személyi. Az Európai Parlament február 18án a külügyi bizottságban, 26án pedig a brüsszeli kis plenárison is elítélte Romániát az emberi jogok sorozatos megsértése és a kisebbségi normák megszegése miat t. Ezt a magyar parlament megfigyelői is megerősítik. Ez az eset egy újabb tétel ezen a listán. Úgyhogy a történtek után, tisztelt miniszter úr, azt kérdezem tehát, mit jelent ma a tiltó lista. A XXI. században létezhete olyan ország Európában, amelyik bá rkit is politikai okokból zár ki a szabad utazásból? Lehete ma bárkit hátrányosan megkülönböztetni politikai felfogása miatt? Végezetül azt kérdezem: a magyar Külügyminisztérium tette és ha igen, milyen lépéseket a történtek tisztázására? Figyelemmel vár om válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A kérdésre Kovács László külügyminiszter úr válaszol. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A nemzetköz i gyakorlatban jól ismert az, hogy az államok szabályozzák azt, kiket engednek be, és kiket nem engednek be a területükre. Ilyen a magyar gyakorlat is, a 2001. évi XXXIX. törvény szabályozza azt, hogy kik azok, akiknek a beutazása sértené az állam alkotmán yos rendjét. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Fel van sorolva, nem akarom ismertetni, hogy melyek azok a kategóriák, ahol a beutazást meg lehet, sőt meg kell tagadni. Van egy kétoldalú magyarromán megállapodás is a v ízumkötelezettség eltörléséről, amely úgy rendelkezik, hogy ez nem érinti az államoknak azt a jogát, hogy akit nemkívánatosnak tartanak, azt nem engedik be. A két ország ezt maga szabályozza. (15.20) Én nem ismerem a román szabályozást, nem tudom, hogy mil yen tételek vannak, de általában a nemzetközi gyakorlat elég hasonló, tehát ami a magyar törvényben benne van, nagyjából az szerepel más törvényekben is. Ebben nincsenek politikai jogok, tehát feltételezem, hogy a vonatkozó román törvény sem tartalmaz poli tikai jogokat. Ami azt a részét illeti a képviselő úr kérdésének, hogy tette valamilyen lépést a Külügyminisztérium, erre azt kell mondanom, hogy nem tett, ugyanis az a gyakorlat, hogy ha az állampolgár, akit nem engednek be egy országba, panaszt tesz, ak kor a Külügyminisztérium konzuli hatóságai eljárnak. Állampolgár, akit ön, ha jól érzékeltem a szavait, nem nevezett meg, az elmúlt napokban magyar állampolgár nem tett panaszt, hogy nem engedték be Romániába; sajtóhírek alapján a Külügyminisztérium nem sz okott eljárást kezdeményezni egy másik ország külügyminisztériuma felé. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A képviselő úr viszontválasza következik.
