Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója:
515 Tehát speciális tulajdonról va n szó, amely a tulajdonos, jelen esetben az állam számára nem jár közvetett előnyökkel, nem ad lehetőséget a vállalkozás ügyeibe való közvetlen beleszólásra. Ráadásul az állami tulajdon csupán átmeneti jellegű, mert tudomásom szerint fontos kormányzati cél kitűzés ezen állami tulajdonrészek mielőbbi értékesítése. (18.50) Szükségtelen tehát a törvényi szigor fenntartása velük szemben. A törvénymódosítási javaslatommal az intézményi befektetők között kerülne felsorolásra a szövetkezeti üzletrészhasznosítással foglalkozó gazdasági társaság, így azok a szövetkezetek, amelyek üzletrészeinek 25 százalék feletti része az üzletrészhasznosító társaságon keresztül állami kézbe kerül, kis- és középvállalkozásnak minősülnek. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat om célja tehát egyszerű: esélyt adni azoknak a szövetkezeti formában működő társaságoknak, amelyek önhibájukon kívül elesnek vagy elesnének olyan támogatási lehetőségektől, amelyek másoknak rendelkezésre állnak. A mezőgazdasági bizottságban, valamint a gaz dasági bizottságban a kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim is egyhangúlag támogatták a törvényjavaslatot, ezért arra kérem önöket is, hogy szavazataikkal támogassák az indítványomat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Karakas Jánosnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. (Gőgös Zoltán: Én fogom elmondani a bizottság álláspontját.) Gőgös Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót. GŐGÖS ZOLTÁN , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság február 18i ülésén tárgyalta Magda Sándor és Pásztohy András képviselőtársaink önálló indítványát, és azt egyhangú döntéssel általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottsági ülésen elhangzott, a törvénymódosítás lehetőséget adna arra, hogy az a mezőgazdasági szövetkezeti kör is bekerülhessen az uniós előcsatlakozási programokba és a további pályázati úton elnyerhető támogatásokba, amelyben az üzletrészfelvásárlás miatt 25 százaléknál nagyobb állami tulajdon keletkezett. A bizottsági ülésen teljes egyetértés volt abban, hogy a gondot sürgősen orvosolni kell. Erre lenne alkalmas ez a törvénymódosítás. Az is elhangzott azonban, hogy nem ez a végleges megoldás, hanem mielőbb szorgalmaznunk kell és dönteni kell abban, hogy az üzletrésztulajdon véglegesen visszakerüljön - legalábbis szándékaink szerint - azok tulajdonába, ahonnan származik. Ehhez megfelelő technikát kell kialakítani, hiszen eléggé forráshiányos és pénzhi ányos most az ágazat, tehát valami kedvező konstrukcióval lehet ezt megoldani. Ennek azért is jelentősége lenne - ez is elhangzott a bizottsági ülésen , mert a még működő vagyonból befolyt összegekkel lehetne folytatni ezt az akciót, amit korábban elhatár oztunk, hiszen még van hátra egy kör, amelyik várja, hogy ez tovább rendeződjön. Igaz, hogy ez már elsősorban kárpótlási jellegű üzletrészfelvásárlás. Azt gondolom, erre mindenképpen szükség van, és rövid távon - mivel hamarosan lejár a SAPARDpályázatok ideje - meg kell lépnünk ezt a lépést, hogy ezeket a cégeket ebből az előcsatlakozási programból, illetve az európai uniós hitelkeretből - ami úgy tűnik, tovább folytatódik, sőt bővülni fog ez a lehetőség - ne zárjuk ki, hiszen egy nagy kört érint, több mi nt hétszáz vállalkozást, ahol mintegy négyszázban több mint 50 százalékos kvázi tulajdonnal szerepel az állam. Ez azért kvázi tulajdon, mert a szövetkezeti elv szerint egy tulajdonosnak egy szavazata van, bármekkora tulajdonrésszel is rendelkezik. Ezért is az a mezőgazdasági bizottság egyhangú véleménye, hogy ez nem valós tulajdon, tehát ezért lehet ezt a problémát így kezelni és nagy valószínűséggel az Unióval is elfogadtatni.
