Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - Jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2002. évben megtett kormányzati intézkedésekről, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PICHLER IMRE (MDF):
491 iskolába kell járni. Azért mondom stigmának, mert mindannyian tudjuk, hogy a kisegítő iskola nem arról szól, hogy a hátrányait valahogyan le tudja küzdeni és fölzárkózzon, hanem egy életre szóló bélyeg, ahonnan csak lefelé lehet csúszni. Sajn os, ez a jelentés, ennek a roma tanulmánynak az adatai is alátámasztják azt, hogy a roma gyerekek rendkívüli mértékben túl vannak reprezentálva ezekben az iskolákban, gyakorlatilag az általános iskolás korú roma gyerekek 7 százaléka ilyen osztályba jár. Sz erepel az anyagban az az információ is, hogy 700ra tehető az olyan iskolák száma, ahol szegregált osztályok működnek. Azt gondolom, hogy erre a körülményre az oktatási tárcának mindenképpen oda kell figyelni. Befejezésül egy záró gondolat: dicsérendőnek, nagyon jó tendenciának tartom, hogy milyen jelentős mértékben emelkedik a roma tanulók ösztöndíja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , illetve az a létszám, ahány gyerek, roma gyerek ösztöndíjat szerez, ez ebben az évben már 18 eze r fő. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Pichler Imre úr, az MDF képviselője. PICHLER IMRE (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! É n is csatlakozni szeretnék a Szijjártó Péter képviselő úr és Gémesi György képviselő úr által mondottakhoz, a miniszter úrnak talán fekete pontot kellene adni azért, hogy ilyen gyorsan elsietett. A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alak ulásáról és ezzel összefüggésben a 2002. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentést tárgyalta az oktatási bizottság, és a többségi vélemény az volt, hogy ez egy jól elkészített anyag. Azonban szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figy elmét azokra a feladatokra, amelyek részleteiben nem kerültek ebbe a jelentésbe. Szeretném megemlíteni a zeneiskolai oktatással összefüggő kérdéseket, a szakképzésről szeretnék szólni, valamint az iskolai tejprogramról, mint az egészséges életmódra nevelés egyik hathatós eszközéről. A zeneoktatással kapcsolatban nem olvastam a jelentésben, tulajdonképpen egy felemás helyzetre szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét. A magyar zeneoktatás messze földön híres. Az újonnan belépett, államilag finanszíroz ott új művészeti ágak csoportos foglalkozásai sokak számára nagy üzleti lehetőségeket kínáltak, például a társastánc egyesületek gomba módra szaporodtak. A régóta jól működő és a világ hangversenytermeibe oly sok jó muzsikust nevelő zeneiskolákat teljesen ellehetetleníti a jelenlegi helyzet. Az elmúlt évek tendenciája, hogy míg reálértékben szinten maradt az általános iskolában az egy főre adott állami normatíva, addig ez a művészeti oktatás terén jelentős elmaradást mutat. Azokon a helyeken, ahol az önkorm ányzatok nem tudják megfelelő kondíciókkal ellátni a zeneiskolát, veszélybe kerül a működésük. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége 2002. november 13ai ülésén kapott tájékoztatást a költségvetési előirányzatokról, a normatív támogatások ös szegéről. A tájékoztatás alapján a különböző művészeti oktatási területeken dolgozó szakemberek számításokat végeztek, az intézmények jelenlegi tanulói létszámából, valamint a 2002. szeptember 1jén végrehajtott béremelés adataiból kiindulva. (17.00) A szá mítások eredménye az, hogy a költségvetési tervezetben az alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágára előirányzott normatív támogatásra szereplő összeg a kizárólag zeneiskolaként működő intézményeket válságos helyzetbe hozta. A zeneiskolai költségvetése kben a bérek és a dologi kiadások arányában a bérek tették ki a kiadások 9094 százalékát. Köztudott, hogy a zeneoktatás egyéni oktatás, amelyhez csoportos elméleti és gyakorlati tárgyak oktatása kapcsolódik, például szolfézs, kamarazene, s a többi. Össze nem mérhető különbségek vannak egyes településeken a fenntartási, üzemeltetési költségek között is. Az egyetlen, ami a különböző iskolák
