Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
461 Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok helyen nem is sz abad azelőtt ezeket az utakat leburkolni, mielőtt a minimálisan szükséges infrastruktúrát önkormányzati szinten nem teszik be alájuk, mert egyébként akkor csak kidobjuk a pénzt: most aszfaltozunk, és három év múlva, ha véletlenül pályázaton nyerünk - tudju k, hogy az EUnak például a csatornázásban vagy bizonyos minimális közszolgáltatásokban fontos irányelvei vannak, és lehet rájuk pénzt szerezni , akkor nem szabad három év múlva egy frissen leburkolt önkormányzati utat feltörni. Tehát világos, hogy nem eg yszerűen csak pénz nincsen, mert az anyagban azt természetesen lehet előre látni, hogy az önkormányzatok számára kirótt feladatról egyébként finanszírozási oldalról sem emlékezünk meg különösebben, hanem azt is tudni kellene, hogy egy ilyen célkitűzést leg alább minimális szinten össze kellene hangolni azzal, hogy egyáltalán milyen feltételek mellett gondoljuk ezt megvalósíthatónak, hogyan hangoljuk ezt össze az önkormányzatok infrastruktúrakiépítési lehetőségeivel és fejlesztéseivel. Összességében még nagy on sok minden mást is lehet mondani: a forráshiány mellett például a jelenlegi szabványok sok esetben szinte kizárják azt, hogy önkormányzatnak lehetősége legyen az úthálózat fejlesztésére. A jelenlegi közbeszerzési törvény és annak az ÁSZ szerinti értelme zése például nem teszi lehetővé, hogy egy adott költségvetési évben az önkormányzat utat építsen, ha szó szerint vennénk az ÁSZ előírásait. Ugyanis mindenki által ismert, hogy az ÁSZ az irányelvében azt fogadta el, hogy ha önkormányzat utakat épít, akkor h iába van minden útnak külön terve, külön engedélye, ezt mégis egységesen kellene közbeszerezés alá venni. Ez olyan bonyolult eljárás egy nagyobb település esetében, ami lehetetlenné teszi az adott évben az építésre kedvező idő kihasználását, novemberben pe dig nem szabad elkezdeni utat építeni, decemberben zárnak az aszfaltkeverők - ez megoldhatatlan probléma elé állítja az önkormányzatokat. Tehát legalább a rendszerhibák szintjén fel kellett volna vázolni azokat a problémákat, amiket szabályozási kérdésekbe n - ezt most szeretném hangsúlyozni: szabályozási kérdésekben - helyre kellene tenni ahhoz, hogy ennek az óriási mennyiségű hálózatnak a fenntartóit olyan helyzetbe hozzuk valamilyen módon, hogy ez az elképzelés egyáltalán komolyan vehető legyen. És még eg y szót sem beszéltem arról, tisztelt Ház, hogy természetesen az önkormányzatoknak erre egyáltalán nincsen pénzük, hiszen tudjuk azt, hogy az önkormányzatok intézményfenntartási feladatait sem finanszírozza le az állam, sőt egyre nagyobb mértékben terjeszke dik rá az önkormányzat egyéb bevételeire, és azt próbálja az intézményfenntartásra fordíttatni. És az önkormányzatok számára olyan pluszfeladatokat határoznak meg, amik kapcsán maga Demszky Gábor, akit bizonyára nem lehet ellenzéki elfogultsággal vádolni, nyilatkozta azt, hogy ilyen feltételek mellett kénytelen a fővárosi úthíd keretből elvenni a pénzt, amit egyébként azok, akik a főváros útjain járnak, pontosan érzékelnek, főleg ha egy kiadós tél után tavasszal még az eső is kicsit jobban esik a kelleténé l. Éppen ezért én azt szeretném kérni az anyag előkészítőjétől, hogy ha már ebből az anyagból kimaradt, mert én egyébként értem, hogy legalább kéthárom tárcához tartoznak ezek a problémák, akkor valamilyen előretekintő, az EU strukturális és kohéziós alap jait is és azok lehetőségeit is figyelembe vevő stratégiát valamilyen módon meg kellene fogalmazni erre, mert nagyon sok önkormányzati vezető egészen egyszerűen tehetetlenül nézi, hogy mi történik a saját útjaival. Most az olyan szabályozási anomáliákról n em is beszélek, hogy van olyan város Magyarországon, amelynek útjai egy részét mégsem az önkormányzat tartja fenn, hanem az állam, a közútkezelő kht.k. Van olyan város, ahol óriási mértékű az országos tranzitutak jelenléte a hálózatban, és mégsem az állam tartja fenn, hanem az önkormányzat. Szóval itt olyan káosz van, amilyen csak lehet. Csak egy extrém példát hadd mondjak: Debrecenben az egyik városrészből a másik városrészbe átvezető Bocskai utcát valamilyen paradox módon a közútkezelő kht. tartja fenn - ez az út semmilyen közúti átvezető hálózathoz nem kapcsolódik. Jó lenne ezeket rendbe tenni - ez megint szabályozási kérdés.
