Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP):
456 Fertőtavat úgy kéne föltölteni vízzel, hogy valahol az osztrák szakaszon megcsapolni a Dunát, majd egy kacskaringós úton, egyébként lejtőnek felfelé, levezetni a Fertőbe a v izet, mert ez turisztikai közlekedésre is jó volna. A duzzasztásra még egy dolgot hadd mondjak el, amikor a hajóutat így szeretné nk megoldani. Ha azt gondolja valaki, hogy ha duzzasztunk, akkor nem kell kotorni, nagyon téved. Ha valahol kell kotorni, akkor még duzzasztás esetén kell, tudniillik a hordalék lerakódása itt a legnagyobb. Azt pedig hadd mondjam el: fájó pont, és nem is é rtem igazából, hogy akik a térképre ránéztek, ezt hogyan kerülhették el, mondjuk, Mosonmagyaróvár adja magát, hogy az egyik legfontosabb logisztikai központ legyen; ezzel szemben szó sincs arról, hogy Mosonmagyaróvár logisztikai központ legyen. Ez nagyon n agy hiba. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Devánszkiné Molnár Katalin képviselő asszonynak. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Szó volt már a mai napon az elővárosi vasútr ól, a közlekedési szövetségről, de engedtessék meg nekem, hogy néhány dolgot azért én is elmondjak, mint az egyik érintett településrész lakója. Nagyon nagy erőfeszítéseket tesznek azért sokan, hogy Budapest központi vonzási jelenségét megszüntessék, hogy ne minden út, ne minden közlekedési vonal Budapesten menjen keresztül. De egyelőre úgy látom, hogy ezt igazából nem fogjuk tudni megvalósítani, különösen azért nem, mert Budapest mint az ország fővárosa, továbbra is vélhetően a munkahelyben, az iskolában, a kulturális, a tudományos intézményekben a leggazdagabb lesz, és igenis vonzza az egész ország lakosságát. Tehát nem szabad azt mondanunk, hogy mindenféle módon úgy kell megoldani, hogy Budapestre ne lehessen bejutni. Be kell jutni Budapestre, be kell jut ni az agglomerációból, be kell jutni a többi megyéből, és úgy kell bejutni, hogy ez a környezetet ne terhelje túlságosan, és egyébként élhető környezetet adjon azoknak az embereknek is, akik ott élnek ezeken a bevezető útszakaszokon. Köztudomású, hogy a XV II. kerület sugárirányú közlekedése a 31es fő közlekedési út folytatása, ez a Pesti út, ami a X. kerületben a Jászberényi út néven ismert, és ez az út az, amely soha szóba se került, hogy négysávos legyen, hogy gyorsabb legyen. (Az elnöki széket Harrach P éter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Mi a mi megoldásunk arra, hogy egyáltalán levegőt kapjunk a kerületben és a környezetünkben? Az, hogy megépüljön az M0ás körgyűrű, teljesen be is záródjék, hogy mindenki arra tudjon menni, amerre a legközelebb meg tudja közelíteni a célpontot. De az igazi megoldás vélhetően az lenne, ha például a mi XVII. kerületünket, két vasútvonalat átszelő kerületről lévén szó, meg lehetne úgy közelíteni, hogy azon a bizonyos elővárosi vasútvonalon egyrészt bejönnek a kerüle tünkbe, és továbbmehetnek, mondjuk, a Nyugatiba, vagy a Keletibe. A MÁV ma megjelentette például az egyik újságban a hírt: az elővárosi vasútvonalat fejleszti a MÁV. Nagyon örülök neki. Csak egy baj van ezekkel a fejlesztésekkel, hogy attól még, hogy a MÁV esetleg korszerű vonatszerelvényeket, vasúti kocsikat állít be, és megcsinálja a saját kis állomását, viszonylag korszerű padlózattal, csúszásmentes kövezettel, könnyen megközelíthető eszközrendszerrel, mi még nem jutunk oda. Tudniillik ezek a vasúti megá llók, ezek a vasúti állomások általában olyan helyen vannak, ahová se buszjárat, se villamosjárat nincs. (Zaj.) De még rendes út sem vezet odáig, talán még járda sem, tehát se gyalog, se kerékpárral, se motorkerékpárral, se Tóth István mobiljával nem tudok odajutni. Bocsánatot, kérek tisztelt elnök úr, de nagyon zavar, hogy a képviselőtársunk beszél, és mindig azt hiszem, hogy hozzám intézi szavait.
