Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
453 hogy fölzárkóztassa a távoli, a Szolnokon túli térségeket, amelyek között volt Sepsiszentg yörgy, Kolozsvár, Kárpátalja is, és így tovább. Tehát akkor, amikor mi megemlítjük, hogy harmonizálni kívánjuk az új technikai megoldásokkal együtt például az autópályák igénybevételét és azt a látszólag demokratikusnak tűnő, de valóban, szerintem retrográ d elvet fölhasználni, hogy mindenki annyit fizessen, amennyit használ, az bizony ezeket a nemzeti és régiós céljainkat hátráltatja. Erre nagyon oda kell figyelni. Rendkívül nagy kritikával, megfontolva, tárgyalások lefolytatása mellett kell nekünk ezen a t éren a saját köztes megoldásunkat megtartani. A gyorsforgalmi utak, a nevükön túlmenően egy olyan országban, mint a mi országunk, mást is jelentenek. Nálunk az autópályák nem mások, mint a lakott településeket elkerülő utaknak a láncolata. Ha joggal kérte, mondjuk, Székesfehérvár, hogy a mellette elhaladó autópályán ne kelljen fizetni azokat, akik a várost el akarják kerülni, és ki akarják a városból vagy a lakott területről a gépjárműforgalmat terelni, azoknak ne kelljen külön fizetni. Ha ebből a logikából indulunk ki, akkor, ahogy tréfásan mondtam Csillag István miniszter úrnak, tulajdonképpen premizálni kellene azokat, akik fölmennek az autópályákra. Tehát aki vállalja azt a 102030 kilométeres többlet utat, azért, hogy kikerülje a lakott területeket, ki kerülje a zsúfolt utakat, ne akarjon araszolni, ugyanakkor ne is szennyezze azokat, valamilyen módon premizálni kellene. Itt, a koncepcióban nem premizálásról esik fél hangsúllyal szó, hanem arról, hogy be akarnak egy ilyen németes rendszert vezetni, ami j elenleg technikailag nem sikersztori. Itt Magyarországon nekünk a már megépített autópályákat is arra kellene fölhasználni, hogy minél jobban elkerüljük a lakott területet, mert az egészséges környezethez, az egészséges, normális élethez való jog megilleti a városlakókat, megilleti Örkény lakóit is - csak ez jutott az eszembe. Ez az egyik szempont. A másik szempont, hogy minden technikai eszköz nélkül valójában az autósok, tehát a gépjárművezetők önkéntelenül távolságarányos és terhelésarányos adót már fize tnek az államnak, amikor üzemanyagot vásárolnak, hiszen, ahogy megkértem a Pénzügyminisztériumtól írásbeli kérdés formájában, az előző években 350400 milliárd forint keletkezett a gépjárművek üzemanyagának a jövedéki adójától, tehát az áfától eltekintett adószerű tartamából. Ez pedig egy hatalmas összeg. Tehát aki Magyarországon üzemanyagot vásárol és jár vele, hozzájárul időarányosan, teljesítményarányosan, igénybevételarányosan ehhez. Tehát nincs is igazán erkölcsi jogunk ezen túlmenően még úthasználati díjat szedni. Még a matricát is túlzásnak lehetne tartani ebből a logikából kialakulva, de éppen a fenntartás és a külföldi áthaladó forgalom részvételi díjáról is szó van, de meg lehet találni. Az, hogy a mai modern elektroniká val meg lehetne csinálni, hogy, mondjuk, a városban flaszterhasználati díjat szedünk a gyalogosoktól, mert a zsebükbe teszünk egy kis készüléket, és akkor annyival járul hozzá a közterhekhez, úgy gondolom, ez visszatérést jelentene a középkorba. A középkor ban volt az árumegállítási jog, nem lehetett átmenni a városokon, csak ha adót fizetett az ember, az utakon állandóan sorompók voltak. Én úgy gondolom, nem ez a jövő. Ez nem hozza közelebb az embereket. Rendkívül fontos ennek a megfontolása, ezért nem hang súlyoznám, hogy ezeket az eszközöket fölhasználjuk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Még egy szempontra szeretném mint informatikus fölhívni a figyelmet, ez pedig az, hogy az autópályák, de különösen a vasút alkalmas arra, hogy információs gerincvezetékeket helyezzenek el. Az Egyesület Államokban a távközlési vállalatok fölvásárolnak gyér forgalmú vasútvonalakat csak azért, hogy a vasútvonalak mellett, s azoknak a területén vigyék el az üvegkábeleiket. Én úgy gondolom, egy i lyen jövőbe tekintő koncepciónál erre is figyelemmel kell lenni, arra, hogy az autópályáknál és a már kisajátított területen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ami ilyen szempontból is nagy értéket jelent, a vasutaknál is bi ztosítsuk az információs szupersztráda létrejöttét. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
