Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
447 A 2004. évre nagyarányú létszámcsökkentést terveztek a nemzeti vasúttársaságnál. Kérik a vasutasok, hogy a fenntartási tevékenység kihelyezés ét függesszék fel; kérik, hogy a gazdasági társaságok privatizációját és a vasúti ingatlanok értékesítésének folyamatát függesszék fel; és kérik - és azt gondolom, ezzel is egyet lehet érteni , mivel az adófizetők pénzéről és az adófizetők pénzén létrehoz andó vagy feljavítandó társaságról van szó, hogy az adófizetők érdekében egy társadalmi konszenzuson alapuló, nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti és biztonsági, településfejlesztési szempontokat is előtérbe helyező rendszer jöjjön létre. Ezek után mit olvashatott az ember az elmúlt hetekben? Kiderül, hogy a vasút már nem is a saját hálózatán szállítja a saját postáját, közútra megy a vasúti postaszállítás, a vasút a saját postáját közúton szállítja. Azt gondolom, ez sem igazából előremutató jelenség, ez sem igazából abba az irányba mutat, hogy európai szintű vasúti törzshálózat jöhetne létre. Másrészt pedig az elmúlt években a legalacsonyabb az a 9,77 milliárd forint, amit a MÁV a központi költségvetési pénzből fejlesztésre fordíthat. Ha arról beszélünk, hogy a MÁVot európai szintű vasúti szolgáltatóvá akarjuk tenni, akkor nagyon komoly fejlesztésekre van szükség, hiszen azt gondolom, mindannyian utazunk vonaton, nagyjából tudjuk, hogy milyen színvonalon teljesít ma a nemzeti vasúttársaság. De még egysze r mondom, a cél természetesen közös, a céllal egyet kell érteni. Azt gondolom továbbá, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha koncepcióról beszélünk, akkor túl azon, hogy jó lenne, ha a koncepció költségvetési, gazdasági háttere biztos ítva lenne, túl azon, hogy jó lenne realitásokat kitűzni, és jó lenne, ha a jelenlegi kormányzati magatartás ezen célokkal egy irányba, párhuzamba mutatna, érdemes a már hatályban lévő törvényekkel is szinkronba hozni a koncepciót és szinkronba hozni a kor mányzati intézkedéseket. Merthogy a területfejlesztésről, területrendezésről szóló törvény többek között öt nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmi kikötőt nevez meg Magyarországon - és ezeknek a fejlesztése nem csupán helyi érdek. Ezek közül az egy ik GyőrMosonSopron megyében, a Duna folyón található GyőrGönyű kikötő, amely jelenleg is a 2000es fejlettségi színvonalon áll, holott a forgalma azóta folyamatosan nő, és tavaly 300 ezer tonna fölötti áru ki, illetve berakodását regisztrálták ebben a kikötőben, ami egyébként háromszorosa a 2000ben regisztrált teljesítménynek. Amikor átadták ezt a kikötőt, amely, még egyszer mondom, azon öt nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmi kikötő között szerepel a területfejlesztési törvényben, amelynek f ejlesztése nem csupán helyi érdek, már akkor is mindenki látta, hogy a megvalósuló kombinált áruszállítást csak a vasúti csatlakozás kiépítése tudja teljessé tenni, így lesz biztosítható majd a konténerrakodás, a RO LA szállítási m ódszer bevezetése és így tovább. Azonban ennek a kikötőnek a fejlesztésére most sincsen előirányozva támogatás, azóta sem jutott rá pénz. Azt gondolom, hogy ennek a kikötőnek a fejlesztése nemcsak megyei érdek, mert összegyűltek a megyei önkormányzat tiszt ségviselői, a gönyűi önkormányzat tisztségviselői, a térség országgyűlési képviselői, kértük a közlekedési tárcát, kértük a pénzügyi tárcát, hogy legyen segítségére a GyőrGönyű Kikötő Rt.nek az európai uniós források megpályázásakor. Hiszen ezen az állam i tulajdonban lévő területen eddig mintegy 4,5 millió eurós fejlesztés valósult meg, ebben három hajóállomás, kamionparkoló és kiszolgálóhelyiségek építése jelent meg. Azonban nem lehet a kikötőt tovább fejleszteni anélkül, hogy a GyőrBudapest amúgy is ki emelten kezelt vasúti fővonalról iparvasúti leágazás ne épülne meg. Mintegy 42 millió euróra van szükség ahhoz, hogy ezt a regionális és nemzeti jelentőségű kikötőt is megfelelő szintre tudjuk fejleszteni. Nyilvánvalóan ehhez az európai uniós források igén ybevétele elengedhetetlen lesz. Éppen ezért kérem az államtitkár urat, kérem a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, hogy amennyiben komolyan gondolják a 2015ig prioritást élvező fejlesztések között a logisztikai szolgáltató központok hálózatának és a korszerű kombinált fuvarozási terminálok fejlesztésének gondolatát, valamint a magyar Dunaszakaszon megfelelő vízi út infrastruktúrájának fejlesztését, akkor azt kérem, államtitkár úr, hogy ez ügyben legyenek a GyőrMosonSopron megyei képviselők
