Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. június 14 (158. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “A verespataki aranybányáról” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
4241 Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) Gusztos Péter (SZDSZ) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “A verespataki aranybányáról” címmel ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Gusztos Péter, az SZDSZ képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízügyi minis zternek: “A verespataki aranybányáról” címmel. Persányi Miklós miniszter úr jelen van. A képviselő urat illeti a szó. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Négy éve, amikor a nagybányai gátszakadás tiszai ciánkatasztrófát okozott, mindenki számára megdöbbentő, valamennyiünket sokkoló képeket láthattunk hosszú ideig. Ezek a képek, a természeti katasztrófa képei valamennyiünkben, akik elkötelezettek vagyunk a környezet, a termé szet védelmének ügyében, felidéződnek, amikor azokkal a hírekkel találkozunk, hogy a Tisza vízgyűjtőjén fekvő Verespatakon egy ciános aranymosó üzem építését tervezi egy kanadai cég. Hiszen emlékszünk arra, hogy négy éve hasonló technológiával működő létes ítmény okozta a Tisza környezeti katasztrófáját. A Torockóihegységben 2007re tervezik befejezni és elindítani ezt a létesítményt, ami Európa legnagyobb külszíni aranybányája lehet, jóval nagyobb tehát, mint az előző szennyezést okozó bánya. Nem nehéz kit alálni, nem nehéz elképzelni azt, hogy szerencsétlen történések esetén ez a beruházás az AlsóTiszát nagyban veszélyezteti. A román hatóságok, illetve a beruházók az uniós normák betartását ígérik, ami az ő véleményük szerint mérsékli a ciános technológia kockázatát. Ez nem teljesen megnyugtató, hiszen a három évvel ezelőtti ígéreteket sem igazán tartották be, a Tisza vízgyűjtő területén lévő ipari üzemek, bányák biztonságának növelésére az érdemi beavatkozások sokak szerint elmaradtak. Még a nemzetközi sze rvezetek figyelmének középpontjában álló imént említett nagybányai ciántározó állapota sem megnyugtató. Zöldszervezetek tiltakoznak a tervezett beruházás ellen, a Tisza menti polgármesterek petícióban kérik ennek a beruházásnak a leállítását. A Szabad Demo kraták Szövetsége is egyetért azokkal, akik szerint a legjobb az lenne, ha ez a beruházás meg sem valósulna. Mindezek tekintetében kérdezem tisztelt miniszter urat, mi a kormány álláspontja ebben az ügyben. Köszönöm szépen. (15.10) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A miniszter urat illeti a szó. DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A környezetvédelmi és vízügyi tárca az elmúlt két esztendőben minden lehetséges eszközzel fölv etette a román félnél a verespataki bányával kapcsolatos hazai aggodalmakat. Az a meggyőződésem, hogy az volna a legkedvezőbb, ha a Verespatakra tervezett külszíni óriásbánya a megismert technológiával egyáltalán nem valósulna meg. Nyilván ennek magyar old alról érdemes nyomatékot is adni, és ezért a tervezett verespataki aranybányánál a múlt héten Romániában látogatást tettem, és az ott szerzett személyes tapasztalataim is amellett szólnak, hogy a beruházás nemcsak az ottani tájon ejtene súlyos sebet, hanem egy esetleges baleset hazánkat mint alvízi országot is kockázataival fenyegeti. Ennek elkerülése szerintem román érdek is, hiszen egy
