Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. június 14 (158. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Miért tekinti a közlekedéspolitika másodrangú állampolgároknak a falvakban élőket?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
4219 Éppen ezért elfogadom a minisz ter úr válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Köszönöm a képviselő úr megértését. A képviselő úr elfogadta a miniszter úr válaszát. Lezsák Sándor (MDF) - a gazdasági és közlekedési m iniszterhez - “Miért tekinti a közlekedéspolitika másodrangú állampolgároknak a falvakban élőket?” címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági és k özlekedési miniszterhez: “Miért tekinti a közlekedéspolitika másodrangú állampolgároknak a falvakban élőket?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány május 26ai ülésén döntött a városi tömegközlekedés állami támogatásáról. A bejelentés szerint normatív állami finanszírozás egészíti ki azoknak a városi közlekedési vállalatoknak a bevételeit, amelyeket eddig az önkormányzatok támogattak. 2005től az állam teh át erőteljesebben vesz részt a városi tömegközlekedés finanszírozásában. Az idei normatív támogatás keretében a városi tömegközlekedés támogatására 8,5 milliárd forintot osztottak szét, és jövőre tovább növekszik ez a keret. Budapest csaknem 6 milliárdot k apott az idei támogatás összegéből. Államtitkár úr, a lakosság közel fele nem a városokban él, és míg az ő adóforintjaikból támogatjuk a kedvezőbb jövedelmi viszonyok között élő városi lakosság tömegközlekedését, addig a falvakban élők tömegközlekedésének támogatására mindeddig kevés pénz jutott. Ez a közlekedéspolitika növeli az esélyegyenlőtlenséget, fokozza a vidéken élők lemaradását az életviszonyok területén. A választókerületemben például Ágasegyházáról nem tudnak a második műszakba eljárni dolgozni K ecskemétre, mert hazafelé már nincs buszjárat. Más megyékből is hallottunk olyan panaszokat, például Nógrád megyéből, Pásztó körzetéből, hogy a Volántársaságok csak növekvő önkormányzati támogatás esetén tudnák sűríteni a járataikat. Erre a mai anyagi kör ülményeik közepette képtelenek a szegény falusi önkormányzatok, de ha ők is megkapnák a városoknak jövőre járó támogatást, akkor sok helyen megoldódna ez a gond. A helyközi Volánjáratok közlekedtetése nem piaci alapú tevékenység, vagy nem csupán az. A jár atok fenntartása közszolgáltatás, az anyagi háttér biztosítása, vagy a vállalkozói tevékenységen túli kellő mértékű kiegészítése az állami újraelosztási rendszer feladata, éppen úgy, mint az egészségügyi szolgáltatások, az oktatásügy vagy a rendőrség, az á llam más, létfontosságú szervezeteinek esetében. A hírek most arról is szólnak, hogy a nem gazdaságos Volánjáratok közül 38 megszüntetését készítik elő a tulajdonosok az ÁPV Rt. közreműködésével. Vajon melyik lesz az a 38 helyközi járat, amely végképp meg szűnik szolgálni egyegy régió, kistérség lakosságát? Mi lesz a sorsa a közúti tömegközlekedés nélkül maradt településeknek és az ott élő állampolgároknak? Milyen közlekedési eszközzel járnak iskolába, orvoshoz, munkába az érintett térségek lakosai? Kérem az államtitkár úr válaszát, hogy igazak vagy alaptalanok ezek a hírek, híresztelések. Várom a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
