Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
421 Elengedhetetlenek azonban a pályafelújítások és az eszközpark korszerűsítése is, amihez jelentős európai pénzekre számíthatunk. (11.10) A vágányok teherbíró kép ességét 20 tonna/tengely értékről 22,5 tonna/tengely értékre növeljük, folytatódik a vasútvillamosítás, a TINAhálózat magyarországi szakaszait 2012ig egységesen 140160 kilométer/óra sebességűre tesszük képessé, és 2015ben jöhet el az a nagy pillanat, amikor kapcsolódhatunk az Európai Unió úgynevezett nagy sebességű vasúti hálózatához. A magyar vasúti hálózatok idegen vasutak számára - természetesen pályahasználati díjfizetés ellenében - történő korlátozott megnyitása ez évtől, teljes megnyitása pedig l egkésőbb 2007től megtörténik. Szétválasztásra kerülnek a törzsvonalak és a regionális helyi vonalak, és ez utóbbiak a régióbeli önkormányzatok és gazdasági társaságok tulajdonába kerülhetnek a működtetéssel és finanszírozással együtt. A vasúti fejlesztése k forrásigénye 20032006 között 1166 milliárd forint, amiből mintegy 217 milliárd forintnyi valósul meg különféle európai forrásokból, legalábbis a mai elképzeléseink szerint. A vízi utakat illetően azt emelném ki - ahogy szintén elhangzott , hogy egy Dun afejlesztési projekt készül EUtámogatással, hogy a Dunát folyamatosan hajózhatóvá tegyük, a Tiszán úgynevezett hatos hajózási osztályt tudjunk elérni, ami azt jelenti, hogy az év háromszáz napján keresztül 2,5 méter merülőmélységet biztosítunk. A Tiszán, a Bodrogon és a Körösön hatszáz tonnás teherhajók részére is zavartalan közlekedést kell kialakítani, amihez ezen folyók nemzetközi jogi státusát is rendezni kell. Kikötőfejlesztések történnek a győrgönyűi, a csepeli Nemzeti és Szabadkikötőben, a dunaújv árosi és a bajai kikötőknél intermodális fejlesztéssel együtt. Újabb vízi határátkelőhelyek is létesülnek Mohácson, Szegeden és Esztergomban. A dunai nemzetközi hajózásban meg kell őriznünk a magyar lobogó jelenlétét, és meg kell állítani annak piacvesztés ét. A Mahart privatizálása, úgy tűnik, már nem halasztható tovább. Logisztikai szolgáltató központok és kombiterminálok is létesülnek igazi prioritást élvezve. 2003 novemberében megkezdte működését a jelentős kormányzati támogatással épült Budapesti Interm odális Logisztikai Központ első üteme. A beruházás összesen közel 15 milliárd forintot tett ki. A - rövidítve - BILK több pályaudvar, illetve szükségterminál tehermentesítését is megoldja, például BudapestJózsefváros esetében megszűnik a Budapest belterül etét terhelő kamionforgalom, csökkentve az utak terhelését, a zaj- és szennyezőanyagkibocsátást, és csökken a balesetveszély is. Az elkövetkező időszak prioritásai közé tartoznak tehát a logisztikai szolgáltató központok és a kombiterminálfejlesztések. T izenegy térségben összesen tizenhárom központ épül közútvasúti kapcsolattal, plusz négy helyen még kikötői kapcsolattal is. Az építési sorrend a BILKet követően a székesfehérvári, szolnoki és záhonyi állomások lesznek, majd azután következik a többi kile nc. Elmondható, hogy a légi közlekedés a világ legdinamikusabban fejlődő területe. Hazánkban egyre nagyobb figyelmet kap a repülőterek fejlesztése, és ezen nemcsak BudapestFerihegy nemzetközi repülőteret kell érteni, hanem a több mint harminc vidéki repül őteret is. A kormányzat Ferihegy mellett különös figyelmet szentel Debrecen és Sármellék repülőtereinek a fejlesztésére is. Még az idén megindulhat a debreceni repülőtér nemzetközi forgalomba történő állandó bekapcsolása. Hasonló elképzelések vannak a sárm elléki repülőtérrel kapcsolatban is, ahol a térség idegenforgalmának fellendülését várjuk a repülőtér fejlesztésétől. Ezen túlmenően további vidéki városok repülőtereinek a fejlesztésére is sor kerülhet 2004ben. Ferihegy gyűjtőelosztó, úgynevezett HUBre pülőtérré való kialakítása, plusz a gyorsvasúti összeköttetés Budapesttel, valamint a környező lakóterületek zajvédelmét biztosító zajkapuk létesítése is helyet kap a fejlesztési elképzelések közt. A debreceni és sármelléki nemzetközi repülőterek fejleszté séről már szóltam. Az egyes légitársaságok közötti versenyt a szövetségi rendszerek közötti verseny váltja fel, ennek vagyunk tanúi világszerte, főleg Európában, de a világon másutt is. Koncentráció és a piac újrafelosztása folyik a légi közlekedésben. Lét kérdés ezért, hogy a Malév tude, s ha igen, melyik szövetséghez tud
