Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - TÓTH SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
414 elmaradottságunk csökkentése, a felzárk ózás lehetőségének megteremtése érdekében ennek a hányadnak a növelése feltétlenül indokolt és szükséges. Ezt az évenként elfogadott költségvetési tervben szempontként figyelembe kell, hogy vegyük. A vasútról. A MÁV Rt. európai szintű vasúttá alakításáról és az európai uniós csatlakozáshoz szükséges vasúti reform végrehajtásáról már idén hozott határozatot a kormány, mely úgy rendelkezik, hogy a MÁV Rt. illessze programjába a 2015ig szóló közlekedéspolitika szerint a IV. és az V. páneurópai folyosók fejles ztését. A pályavasúti rekonstrukciónak az európai törzshálózatra és a kapcsolódó fő vonalakra kell irányulniuk. 2006ig az ISPA és a kohéziós alap forrásainak igénybevételével végre kell hajtani a BudapestGyőrHegyeshalom, ZalalövőZalaegerszegBoba, Buda pestCeglédSzolnok vonalakon tervezett fejlesztéseket. A kohéziós alapból elnyert és a hazai társfinanszírozáshoz biztosítható források függvényében elő kell készíteni és meg kell kezdeni a SzolnokBékéscsabaLőkösháza, BudapestSzékesfehérvárBoba, Szoln okDebrecenNyíregyháza, BudapestDombóvárGyékényes, BudapestHatvan, NyíregyházaZáhony vonalak korszerűsítését. 2006ig kell kidolgozni a déli vasúti összekötő híd és a budapesti főpályaudvarok rekonstrukciójának koncepcióját. (10.30) Nem szabad megfele dkeznünk ugyanakkor egy másik nagyon fontos tényezőről sem, s ez pedig a regionalitás, pontosabban: a regionalitás egyenlőtlensége. Ennek csökkentése az Európai Unió közlekedéspolitikájának egyik legfontosabb prioritása, nem véletlenül. Már a 2001ben megj elent fehér könyv is célul tűzte ki a tagjelölt országok közlekedési hálózatainak összekapcsolását az unió tagországainak hálózataival, valamint a perifériális régiók, Európa kieső részei jobb elérhetőségének biztosítását. Azonban ne legyenek illúzióink. L átnunk kell, hogy a regionalitás kérdését nem csak és nem kizárólag európai értelemben kell vizsgálni. A páneurópai hálózat nagyon fontos, de nem kizárólag csak a páneurópai hálózat létezik. Regionális egyenlőtlenségek nemcsak Európán belül, de az egyes EUtagországokon belül is léteznek. Olyan országokban, ahol alapvetően jobb infrastrukturális hálózattal rendelkeznek, mint például Olaszországban, Finnországban, Spanyolországban, Portugáliában, de még a sokat emlegetett Írországban is, aktuális kérdések ez ek mind a mai napig, hazánk sem kivétel, sőt. Tudjuk jól, évek, évtizedek óta a magyar közlekedés sarkalatos pontja a regionális egyenlőtlenség problematikája: nyugatkelet, északdél, Budapestcentrikusság, mindegy, hogy milyen problémának nevezzük. A gyo rsforgalmi úthálózat természetesen nagyságrendekkel javítja és gyorsítja az elmaradott régiók infrastrukturális s ezzel gazdasági felzárkózását. Erre szükség van, nélkülözhetetlen, ez tény. Nem szabad azonban, hogy ezzel megfeledkezzünk az egyes régiókon b elüli infrastrukturális hiányosságokról. A mellékúthálózatnak, a regionális vasúthálózatnak, a regionális reptereknek legalább annyira fontos szerepük van a közlekedéspolitikában és az infrastruktúrahálózat fejlesztésében, mint a gyorsforgalmi utaknak, il letve a transzeurópai vasúthálózatnak. Nem oldjuk meg az infrastruktúra hiányának problémáját kizárólag a gyorsforgalmi utakkal, illetve a gyorsvasutakkal. Mi több, azt gondolom, hogy egyes esetekben ezzel nem csökkentjük, de növeljük a különbségeket, lény egesen kisebb területeken persze, de az elmaradottság attól még megmarad. Korántsem arról van itt szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy minden út legyen gyorsforgalmi út. Távol álljon tőlem ez az elképzelés. De elég csak ránézni a fejlesztéseket megjelenítő térképekre, a jövőbe tekintve sok olyan települést látok magam előtt, ahol az emberek 510 perc alatt nemhogy egy gyorsforgalmi utat, de egy kész gyorsforgalmi úthálózatot érnek el. Ez természetesen rendben van. Ezeket az adottságokat kihasználva a logisz tikai központok továbbfejlesztésével egyetemben ideális esélyt teremtünk az adott település, térség felzárkóztatására. De ugyanakkor látok magam előtt sok olyan települést is, ahol az emberek 3040 perces vonzáskörzetében nemhogy egy gyorsforgalmi út, de e gy elkerülő út, egy korszerű mellékúthálózat sem található. Ez viszont már nincsen rendjén.
