Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 26 (156. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Kormánypropaganda és valóság – a Medgyessy-kormány két éve a számok tükrében!” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
4070 Ha valamit értéke lünk, mindig egyben viszonyítunk is. Most nem is az MSZP “Mindenkinek joga van az egészséghez” című, választási ígéreteket tartalmazó tervezetét veszem viszonyítási alapként, hanem a kormányprogram egészségüggyel foglalkozó IV. fejezetét. (12.40) Bár enged jék meg, hogy egy mondat erejéig utaljak a választási programra is. A program bevezetőjében kijelentették, el kívánják érni, hogy senki ne betegedjen meg azért, mert szegény. Ha hinni lehet az elektronikus sajtóban megjelent híreknek, a Tárki két hónappal ezelőtt közzétett monitorjelentése szerint az elmúlt két esztendőben ismételten növekedni kezdett az alsó és felső népességtized közötti jövedelmi különbség, mintegy 8,4szeresére. Azaz növekszik a leszakadók aránya. A kormányprogram egészségügyi bevezetőj ében azt olvashatjuk e fontos területen is, hogy nemzeti közmegegyezésre törekszünk. Ezen törekvésüknek e hét elején tanújelét adták, amikor az önök által is szükségesnek tartott nemzeti egészségügyi kerekasztal alakuló üléséről távol maradtak, pedig koráb ban úgy nyilatkoztak, hogy részt vesznek az ülésen. Néhány sorral lejjebb azt olvashatjuk, hogy a kormány az új egészségügyi rendszer kialakításához megteremti a szükséges forrásokat. Feltehetően ennek szellemében normálták vissza a hbcs- és német pontokat , és vezették be az úgynevezett volumenkorlátos finanszírozást. Igaz, ez utóbbi rendelet alkotmányellenessége miatt a Magyar Demokrata Fórum az Alkotmánybírósághoz fordult, és a bevezetőben említett kiváló törvénykezési gyakorlatuk miatt nem biztos, hogy e z az intézkedés hosszú életű lesz. Mindenesetre egészségügyi intézményeink kritikus helyzetbe kerültek, elkezdődött az eladósodásuk, és a szakemberek szerint ez már az ellátás minőségét is veszélyezteti. Arról nem is beszélve, hogy ígéretet tettek az amort izáció fokozatos beépítésére a finanszírozásban. Ezzel szemben a gyógyszerek áfatartalmának, a jelentős mértékű energiaáremelésnek és a többi működési költségeket növelő tételnek az ellentételezése sem történt meg, nemhogy az amortizáció finanszírozása. A z idei esztendőben jelentős forráskivonás történik az ágazatból, egyes becslések szerint ez a 80 milliárd forintot is eléri. Áprilistól a kórházak járó- és fekvőbetegellátására 15 százalékkal csökken a források rendelkezésre bocsátása. Erre szokták azt vá laszolni, hogy még hátravan a ciklus fele, idejekorán kérjük számon az ígéreteket. Még reménykedhetnénk is, ha nem került volna a kezünkbe az egészségügyi ellátásszervezésről szóló törvényjavaslat kormány részére készített előterjesztésének 2. számú függel éke, melyben az elkövetkezendő három esztendő egészségbiztosítási ellátásainak kiadási tervezete szerepel. Ezek szerint 2005ben gyógyítómegelőző ellátásra az idei 665 milliárd 67 millió forinthoz képest csupán 2,7 százalékos a növekmény, azaz 683 milliár d 350 millió forint jut erre a célra. A jövő esztendőben tehát ismételten forrást akarnak kivonni a rendszerből. Az adatok ismeretében kíváncsian várjuk annak a kormányígéretnek a teljesülését, amely szerint “2006ig jelentős többletforrást felhasználva el érjük, hogy a hazai össztermékből az egészségügyi közkiadások aránya számottevően növekedjen, és az Európai Unió átlagához viszonyított lemaradásunkat egyharmadára csökkentjük”. Úgy tűnik, az előjelet eltévesztették. Ígérték, hogy az egészségügyi dolgozókn ak megérdemelt szakmai és anyagi megbecsülésben lesz részük. Való igaz, az úgynevezett száznapos program keretében 50 százalékos béremelésre került sor. Két esztendővel ezelőtt! Azóta pedig ez a béremelés teljes mértékben elinflálódott. Az előbbiek alapján a jövő esztendőben sem számíthatnak sok jóra az egészségügyi dolgozók. A szakdolgozói létszámot nem sikerült tartósan stabilizálni, hisz egyre több helyről kapunk híreket az elbocsátásokról. Ami pedig a szakmai elismerést jelenti: jól emlékszünk többek kö zött az úgynevezett hálapénzakcióra, amikor a kormányzat a lakosságot próbálta szembefordítani az ágazatban dolgozókkal. Az ápolást végző egészségügyi dolgozóknak egyévi bruttó keresetüknek megfelelő hűségjutalmat ígértek. Igaz, azt is kijelentették, ezt a négy év alatt fokozatosan kapják meg az érintettek.
