Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 26 (156. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Kormánypropaganda és valóság – a Medgyessy-kormány két éve a számok tükrében!” címmel politikai vita - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
4028 Köszönöm szépen, miniszter úr. Felszólalásra jelentkezett és megadom a szót Magyar Bálint oktatási miniszter úrnak. Parancsoljon! DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Képvi selőtársaim! A kormány az európai uniós választási kampányban nem véletlenül használja azt, hogy modern köztársaságot építünk, és ennek a modern köztársaságnak az alapja nem lehet más, mint a tudás. Tehát nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy a tudás köztársas ágát építjük. Hiszen a XXI. században az egyéni boldogulásnak nem igazán lehet más záloga, mint maga a tudás. Ehhez a tudáshoz, amelynek legfőbb közvetítője maga az iskolarendszer és az oktatás Magyarországon, egyrészt meg kell szerettetni gyermekeinkkel a tanulást, és az egy életen át tartó tanulás képességét, készségét kialakítani bennük, hiszen olyan gyorsan változik az életük, olyan gyorsan változik a munkaerőpiac, hogy csak az tud boldogulni, aki képes a változó körülményekhez maga is alkalmazkodni, és ennek a legfőbb eszköze maga a tanulás. Másrészt használható tudással kell rendelkezniük, tehát nem egyfajta lexikonismerettel, hanem olyannal, hogy a megfelelő ismeretekre, lexikális ismeretekre olyan készségek épülnek, amelyek valóban használhatóvá, alk almazhatóvá teszik ezt a tudást. Harmadrészt kreatív tudással kell rendelkezniük, hiszen egy folytonosan változó világban a kreativitás az egyik legfőbb hajtóereje egy társadalomnak. Az iskolarendszernek, az oktatásnak biztosítania kell a lehető legszélese bb hozzáférést mindezekhez az ismeretekhez, készségekhez, tudáshoz, akár a közoktatás, szakképzés vagy éppen a felsőoktatás, majd pedig a későbbiekben a felnőttoktatás területén is. 2002 tavaszán a szabad demokraták egy óriásplakátot jelentettek meg, amely úgy szólt: “Nagy Magyarországot akarsz? Becsüld meg a tudást! Diplomás minimálbért!” Ezt a követelésünket, ezt az ígéretünket teljesítettük, hiszen a szabad demokraták választási ígérete és követelése a diplomás minimálbérről ugyanakkor összhangba került a szocialisták 50 százalékos alapbéremelésével, és bekövetkezett a magyar oktatás történetének legnagyobb béremelése. Sem korábban nem történt - azóta sem - ilyen, sem az előző kormányzat alatt. Természetesen annak idején, 2002 tavaszán a nemzetgazdasági á tlagkeresetek 111 ezer forint körül mozogtak, az oktatási szférában az átlagkeresetek 106 ezer forint körül. Egy évvel később, 2003 tavaszán a nemzetgazdasági átlagkeresetek 128 ezer forint körül mozogtak, az oktatási ágazatban - a közoktatást, a felsőokta tást beleértve - 159 ezer forintra nőttek. Tehát nemcsak az emelkedés volt hihetetlenül nagy, hanem az is rendkívül fontos, hogy megfordultak az arányok, az oktatás társadalmi megbecsültségét kifejezte az, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresetek fölött 25 sz ázalékkal kerestek a pedagógusok, illetve kerestek azok, akik a tudáságazatban dolgoznak. A közoktatási, szakképzési, felsőoktatási reformok és a kutatásfejlesztési reformok mind ebbe az irányba mozognak, és a tudás gazdaságának, a tudásalapú társadalom f eltételeinek biztosítását szolgálják egy összefüggő, egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó reformsorozattal. A közoktatásnál négy fontos területet lehet kiemelni. Egyrészt a közoktatás tartalmi reformját, a kerettantervek kötelező jellegének az eltörlését, a tartalmi reformban a Nemzeti alaptanterv, az új Nemzeti alaptanterv megszületését, ami az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével és hathatós támogatásával találkozott. Az egyetlen olyan kormányzati tárca az oktatási tárca, ahol egy szakmai grémiumnak , lényegében civil szakmai grémiumnak vétójoga van az oktatáspolitikai kérdésekben, illetve az adott tárcát érintő politikai kérdésekben. A második terület, amelyen jelentős előrelépést kell tennünk, az a nyelvtanulás kérdése, hiszen ezen a téren a magyar állampolgárok idegennyelvtudása a felét sem éri el az európai uniós állampolgárok nyelvtudásának, és a csatlakozó országok között is az utolsó helyen állunk. Ezért hirdettük meg a világnyelvprogramot, amelynek a központi intézkedése, a legfontosabb lépése a nyelvi előkészítő évfolyamok megjelenése a középiskolákban, ahol a diákok a tanítási idő minimum
