Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
4016 Én azt gondolom, hogy Szabó képviselő úr téved e tekintetben, hogy a kecske i s elégedett, és a káposzta is megmarad, ugyanis a probléma a következő. Valóban, az alapba a gazdasági társaságok által befizetett járulék összege a gazdasági társaságok által megvalósított innovációs tevékenységre fordítódik - ez van a törvényben. Viszont van egy másik kérdéskör, amelyről még egykoron, amikor az innovációs törvényről tárgyaltunk, vitatkoztunk - megint csak azt gondolom, hogy volt egyetértés : nevezetesen azok a kutatóintézetek, amelyek ma Magyarországon gyakorlatilag a tudományos kutatás súlypontját jelentik, mert valljuk be őszintén, nem a gazdasági szektor által fenntartott kutatóintézetek jelentik per pillanat ma még ezt, ez az a szerkezet, amiről beszéltünk, hogy jó vagy nem jó. S van a törvénynek egy olyan aspektusa, ami szeretné serk enteni, hogy a kutatóintézeti bázis és a gazdasági szektor összetalálkozzon, akár úgy, hogy megrendelőként jelenik meg az egyik, akár kooperáció formájában, és így tovább. Akár azt is említhetnénk, hogy éppen a minisztériumnak volt olyan előterjesztése, ho gy egyetemekre vagy akadémiai kutatásokhoz települő vállalkozások hogyan és mint tudják ezt akár az adóoldalról is előnyükre változtatni. Nos, az a probléma, hogy ha az állami részesedés százalékértékét növeljük, akkor gyakorlatilag ezt a szektort tudjuk m ost a forrásaitól megfosztani. Itt van a legnagyobb probléma, hogy az egyik oldalon azt hangoztatja a kormány, hogy tudásközpontokat kell létrehozni az országban - helyes szándék, támogatandó szándék , másik oldalon meg ellenkező lépéseket tesz. Én azt go ndolom, hogy ha azt fogja ez az egész szolgálni, hogy nem tud összetalálkozni a tudáscentrumoknak titulált kutatói infrastruktúra a gazdasági élet szereplőivel, pontosan a forráshiány miatt, akkor gyakorlatilag ez nem fog célt elérni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Molnár Albert képviselő úrnak, MSZP. MOLNÁR ALBERT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Én úgy látom, hogy abban valamennyien maximálisan egyetértünk, h ogy a vállalkozásoktól beszedett járulékot a vállalkozásoknak kell felhasználniuk. S az a hivatal, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, amelynek elnökét itt üdvözölhetjük a parlamentben, azt gondolom, átérzi annak a felelősségét, hogy az a pénz, ami ide befolyik, valóban a magyar gazdaság szerkezetátalakítását és a magyar gazdaság fejlődését szolgálja. (20.30) Azt gondolom, hogy meg kell nekik adni a bizalmat. Akkor is meg kell adnunk a bizalmat, ha általában nincs jó véleményünk. A régmúlt és a nem olyan régmúlt tapasztalata, hogy ha az állam létrehoz valamilyen bizottságot, hogy az mennyire piackonform módon osztja el a pénzeket - elnök úrtól elnézést kérünk, de mi ebből indulunk ki , az állam nem jól, nem piacszerűen szokott ezekkel a pénzekkel ga zdálkodni. De azt gondolom, hogy meg kell adnunk ennek a hivatalnak ezt a bizalmat, különösen azért, mert Magyarországon igen nagy szükség van egy olyan katalizátor szerepre, ami a magyar gazdaság dinamizálódását, a technológiai váltást elősegíti. Van néhá ny olyan kérdés, amelyben már egyetértettünk. Összefoglalnék néhány olyan dolgot, amiben ha együttműködünk és egyeztetünk a hivatallal és a minisztériummal, akkor nagyon jó törvény jöhet létre. Az úgynevezett belföldi offshore cégek szempontjából én sem l átom semmiféle indokát annak, hogy mentesítsük ezeket a cégeket a járulékfizetés alól. Úgy látom, hogy ebben egyetértés is van. Úgy látom, abban is, hogy a kisvállalkozások járulékbefizetés alóli mentesítését fontoljuk meg, gondoljuk végig. Ez mindössze 69 0 millió forintot jelentene, de azoknak a vállalkozásoknak, annak a nagy tömegű vállalkozásnak, amelyik ezt befizetné, igen nagy segítséget jelentene, ha ez alól őket mentesítenénk. Az első negyedévi járulékbevételek alapján ez 690 millióra tehető. Ha nem engedjük
