Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP):
402 kapcsolatban itt bizonyos polémia merül föl, akkor szeren csére azt az adatsort senki nem tekintette kritika tárgyának, amelyik megjelent, nevezetesen a foglalkoztatottak létszámának változása az előző év azonos időszakához képest ezer főben kifejezve 2003 első negyedévében 19 600zal növekedett, második negyedév ben 56 400zal, harmadik negyedévben 66 ezerrel, a negyedik negyedévben 63 400zal. Azaz az egy évvel azt megelőző időszak negyedévi adatához képest ennyivel több volt Magyarországon a foglalkoztatottak száma. Ha tehát bármely más mutatót hasonlítok, itt n egyedéves adatról van szó, képviselő úr, egy évvel korábbi negyedév adatához viszonyítjuk. Ezért azt gondolom, hogy nem érdemes ebben a kérdésben sem más kritikát elmondani, mert ezeket a számokat önök sem tudták kritika tárgyává tenni. Befejezésül szeretn ém azt elmondani, hogy ha képviselő úr oly mértékben védelmébe veszi a jegybank intézkedéseit az elmúlt időszakban, akkor pontosan fogalmaztunk itt, a parlamentben, hogy a kormány tudomásul vette a spekulációs célok miatti kamatemelést akkor, ami bekövetke zett. (9.30) Azt gondolom, a jelenlegi helyzet indokolttá teszi, hogy Magyarországon a vállalkozások érdekében ne maradjon fenn sokáig az a magas kamatszint, amely immár nyilvánvalóan gátolja a beruházásokat és az ország fejlődését. Köszönöm szépen a figye lmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gy. Németh Erzsébet frakcióvezetőhelyettes asszony, az MSZP képviselője. Megadom a szót a képviselő asszonynak. G Y. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki csak annyit hallana meg napirend előtti felszólalásomból, hogy a téli hideg hónapokban sorba állnak honfitá rsaink, sok mindenre asszociálhat. Az ötvenes évek kenyérvárakozásaira, a hatvanas évek kitömött óriás bálnájára kíváncsi budapestiekre, a hetvenes évek első új nyugati típusú áruháza előtt toporgókra, a nyolcvanas évek első Adidas cipőboltjának a megnyitá sára, a kilencvenes évek Gorenjetúráinak a határnál várakozó kocsisoraira, vagy a legutóbbi évek elektronikai áruházainak árengedményes megnyitóira. Nos, nem erről van szó. Polgártársaink nem kenyérért, orkánkabátért, sportcipőért, frizsiderért vagy DVDl ejátszókért álltak sorba, hanem Európáért. Monet és barátai több mint 160 ezer új barátot vonzottak, Mednyánszky tisztelői pedig meghaladták a 180 ezret. Soha nem volt ennek az országnak a történetében olyan érdeklődés a kiállítások iránt, mint az elmúlt h árom hónapban. Száz év után olyan impresszionista kiállítás volt a Szépművészeti Múzeumban, amelybe 33 európai és amerikai gyűjteményből érkeztek festmények, rajzok, szobrok. A címadó mellett Renoir, Boudin, Manet és a legjobb barát, Auguste Rodin. És a ké peken normandiai tájak, a londoni parlament, holland tulipánmezők, a Szajnapart, velencei utazások, vagyis Európa. A magyar állam 24,5 milliárd forint biztosítási kezességvállalással és 160 millió forint közvetlen támogatással segítette ennek a páratlan k iállításnak a létrejöttét. De sorok kígyóztak a magyar festőzseni, Mednyánszky emlékkiállítása előtt is. A tárlat egy héttel tovább volt nyitva a tervezettnél, és az utolsó két nap 9 ezer művészetkedvelő nézte meg a mintegy ötszáz Mednyánszkyművet. Napire nd előtti felszólalásomban hadd maradjak én is a címszavaknál. Zajos sikerű magyar művészeti produkciók Európaszerte, az említett világszenzációnak számító tárlatok itthon, újjáépülő és ingyenessé tett állami múzeumok, újjávarázsolt artmozik, egy százmill iós anyanyelvi pályázat, egy visszakapott, nálunk még sohasem látott Bartókgyűjtemény, szépülő kastélyok, templomok, mobiltelefonon elérhető kulturális kincsestár és egy egyedülálló, a szakma teljes közreműködésével létrejött filmtörvény - nos, ez az elmú lt háromnegyed év mérlege.
