Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4005 SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2003. november 10én fogadta el a Kutatási és Technológiai Innovációs Al apról szóló XC. törvényt. Bátran állíthatom, hogy az alap létrehozatalában sikerült parlamenti konszenzust teremtenünk, hiszen a törvényjavaslatot a tisztelt Ház mindössze 1, azaz egy ellenszavazat mellett fogadta el. Nagy jelentőségű javaslatról volt akko r szó, hiszen az alap megteremtésének legfontosabb eleme a kutatásfejlesztési tevékenység támogatási, irányítási és intézményrendszere megújításának. A törvényjavaslat tavalyi kidolgozása kapcsán az államigazgatási szervekkel, az üzleti szférával és a civ il partnerekkel folytatott egyeztetés során egyértelműen meggyőződhettünk arról, hogy a társadalmigazdasági élet szereplőinek többsége üdvözli a kutatásfejlesztés területén akkor tervezett és azóta megvalósított reformfolyamatot, különösen a támogatási r endszer megújítását. Egyben jelezni szeretném, hogy rövidesen a parlament elé kerül a kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról szóló átfogó törvényjavaslat, amely a reformfolyamat következő, régen várt eleme. Csak röviden emlékeztetem képviselő társaimat arra, hogy miért is került sor a 2003. évben a törvényjavaslat benyújtására. Mint ismeretes, az Európai Unió a lisszaboni, majd később a barcelonai csúcson elhatározta, hogy Európát 2010ig a világ legversenyképesebb régiójává próbálja tenni, tör ekedve arra, hogy a kutatásfejlesztési ráfordítások az Unió átlagában elérjék a GDP 3 százalékát oly módon, hogy e ráfordítások kétharmadát az üzleti szféra finanszírozza. Úgy gondoltuk és ma is úgy gondoljuk, hogy az elkülönített állami pénzalap révén si kerül új, stabil és kiszámítható növekedési pályára állítani a kutatásfejlesztési és technológiai innovációs tevékenységet. Az alap működéséről még kevés információval rendelkezünk a törvény hatálybalépésétől eltelt idő rövidsége miatt, az eddigi tapaszta latok azonban kedvezőek. Az első negyedév végéig összességében közel 4,5 milliárd forint innovációs járulékot fizettek be a vállalkozások, ebből 3,5 milliárd forintot nagyvállalkozások. Jelentősen kisebb terhet kellett vállalniuk a kis- és középvállalkozás oknak, összhangban azon szándékunkkal, hogy a kisméretű, jellemzően hazai tulajdonú cégek legyenek az elsődleges haszonélvezői az új támogatási rendszernek. Az év elején napvilágot láttak az alapból finanszírozott első pályázatok. A nemzeti kutatási és fej lesztési programok 2004. évre meghirdetett előpályázati fordulója nagy érdeklődés mellett sikeresen zárult. Elkészült a következő pályázat stratégiai terve is. A kiemelt kutatásokat megvalósító tudásközpontok programja keretében a hazai gazdálkodó szerveze tek a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület által megjelölt húzóágazatokba tartozó kutatási, kutatásfejlesztési és technológiai innovációs projektek megvalósításával járulhatnak az ország és saját maguk gazdasági versenyképessége javításáho z. Hangsúlyozni kívánom, hogy az alap felhasználása szigorú kontroll alatt áll. Neves tudományos és gazdasági szakemberek részvételével létrejött a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács, amely tagjainak többsége nem kormányzati tisztséget ellátó szemé ly. A tanács egyetértési jogot gyakorol az alap működtetését, felhasználását érintő alapvető kérdésekben. Mindezen kedvező tapasztalatok alapján önök, tisztelt képviselőtársaim, joggal tehetik fel a kérdést, hogy mi indokolja mégis e jól működő törvény vis zonylag gyors módosítását. A puding próbája az evés, tartja a mondás, és ez nincs másképp e törvény tekintetében sem. Az innovációs járulék beszedésével kapcsolatos előírások gyakorlati alkalmazása során felmerült kérdések indokolttá tették egyes rendelkez ések technikai jellegű módosítását, pontosítását. Biztosíthatom önöket, hogy ezek a pontosító javaslatok nem jelentenek semmilyen újabb terhet a járulékfizetésre kötelezettek számára, miközben a vállalkozások, valamint az adóhatóság járulékbevallással, ill etve beszedéssel kapcsolatos feladatait teszik egyértelműbbé és egyszerűbbé.
