Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az adatvédelmi biztos 2003. évi beszámolója, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos:
3961 adatok, hogy vizsgálni kellene azt, hogy ez az adekvát véd elmi szint megvane vagy nem, hiszen az Unió területén ez a vélelmezett. Azt azonban nem iktatta ki a törvénymódosítás, hogy ne kellene az adattovábbításhoz vagy törvényi felhatalmazás, vagy az érintett hozzájárulása, csak nem azt értékeljük, hogy az adatt ovábbítás külföldi adatkezelőhöz történik. Ugyanúgy magyar adatkezelőhöz is továbbításra csak akkor kerülhet az adat, ha ehhez törvény elrendelése biztosítja a jogalapot, vagy az érintett hozzájárul. Tehát a személyes adatok védelme biztosított, csak nem a bban a vonatkozásban, hogy azt kellene vizsgálni, hogy az adekvát védelem megvane - mert az megvan , de az egyéb jogszabályi feltételeket nem helyezte hatályon kívül ez a jogszabálymódosítás. Mécs Imre képviselő úr felvetésére: valóban, egyébként minden évben a beszámoló megállapítja, hogy alapvető konfliktus áll fenn vagy állhat fenn a két jog között, a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága között. Utalni szeretnék arra, nem véletlen, hogy az adatvédelmi biztos már többször javaso lta annak a módosítását, hogy ahol ez leginkább előfordulhat, a nyilvános közszereplőknek az esetében, ott kerüljön valamiféle pozitív szabály a törvénybe; legalább annyi, hogy a tevékenységével összefüggő adatok nyilvános adatoknak minősülnek. Tekintettel arra, hogy most egy uniós jogharmonizációs módosítása volt az adatvédelmi törvénynek, ami az adatvédelmi rész miatt volt szükséges, ez várat magára a továbbiakban is, de mi az esetjogunkkal is megpróbálunk ebbe az irányba menni, hogy ezeket a konfliktusok at feloldjuk. Azzal maximálisan egyetértek, hogy igenis vannak konfliktusok, én azonban úgy gondolom, a konfliktust nem azon a módon kell feloldani, hogy a személyes adat fogalmát, ami - ezzel viszont egyetértek - nincs definiálva, vagyis minden személyes adatnak minősül, ami egy érintett természetes személlyel kapcsolatba hozható, szűkítsük, hanem abban látom a megoldást, hogy hozza meg az Országgyűlés azokat a törvényeket, amelyek bizonyos adatfajta vonatkozásában a nyilvánosságot lehetővé teszik. Ilyen t örvényi felhatalmazása van egyébként az Országgyűlésnek, hiszen az adatvédelmi törvény azt mondja, hogy személyes adat nyilvánosságra hozatalát törvény közérdekből elrendeli. Az adatvédelmi biztos esetjoga több ízben javasolta már ilyen törvény megalkotásá t, például azoknak az állami tisztségviselőknek a vonatkozásában, akik nem köztisztviselők, de állami finanszírozásban az adófizetők pénzéből részesülnek, csak éppen a munka törvénykönyve hatálya alá esnek; például lehetne az ő jövedelmük úgy nyilvános, ah ogy a köztisztviselőknek vagy esetleg a minisztereknek vagy az országgyűlési képviselőknek a jövedelme. Tehát én itt a pozitív szabályozásban látom a lehetőséget, és erre vonatkozóan az én időszakom alatt született jogesetek is adnak példákat vagy ötleteke t. Egyetértek azzal is, hogy az adatok primer védelme nagyon fontos. Utalni szeretnék képviselő úr felvetésére, hogy már meg is indult egyébként a vizsgálat a postánál, már a helyszínen is kint voltunk; ez a vizsgálat folyamatban van, és belátható időn bel ül le is zárulhat. Itt is a személyes adatok védelméről van szó. Azzal is egyetértek egyébként, hogy adott esetben másolással is védeni kell a személyes adatokat, ez is az adatbiztonság körébe tartozik, azonban az adatvédelmi törvény alapján az adatkezelőn ek kell megtennie azokat az intézkedéseket - akár szervezési, akár jogi, akár technikai intézkedéseket , amelyek az adatbiztonságot szavatolják. Tehát egyetértek azzal, hogy duplikálni kell az adatbázist abban az esetben, ha ez szükséges, csak ezt éppen a nnak az adatkezelőnek kell megtennie, akinek erre nemcsak joga van a törvény alapján, hanem éppen kötelessége is, pont azért, hogy az adatok védelme garantált legyen. (16.00) Azzal is egyetértek egyébként, hogy az adatok biztonságát nemcsak technikai úton, hanem sok esetben jogi védelemmel is szavatolni kell. Befejezésül arra is utalni szeretnék, hogy az idén több olyan vizsgálatunk van folyamatban - utalhatnék például az elővizsgálatra, amely az új jogosítványommal való élés első példája volt az EMMA kapcs án, amikor a helyszínen az adatbiztonság kérdését is vizsgáltuk , amely az egyes
