Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2003. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2003. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (Harrach Péter): - KÁRPÁTI ZSUZSA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3932 Összességében mi azt mondtuk, hogy köszönjük a munkájukat, és csodáljuk munkatársaikat, akik nagynagy szorgalommal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és hozzáértés sel végzik munkájukat. A bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a jelentést is és a határozati javaslatot is. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a vezérszónoki kör következik, tizenöttizenö t perces időkeretben. Közben természetesen kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Elsőként az MSZPképviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek, Kárpáti Zsuzsának adom meg a szót. KÁRPÁTI ZSUZSA , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Biztos Urak! Tisztelt Ház! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézményét 1993ban hozta létre az országgyűlés, az ombudsman pedig évente jelentés formájában számol be a parlamentnek elvégzett feladatairól, immáron tiz edik éve. Az előttünk fekvő jelentés, a ma tárgyalt jelentés a 2003ban elvégzett tevékenységüket és annak eredményeit mutatja be. Az alkotmány és a törvények szerint a biztos feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásság okat kivizsgálja, és azok orvoslása érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (13.30) Az előttünk fekvő beszámoló azokat a panaszokat, vizsgálatokat és eredményeket, válaszokat tartalmazza, amelyek az állampolgárok alapjogait, érdekeit sértették, amelyeket a jogállam intézményeinek pedig védeniük kell. Tartalmazza továbbá azokat a javaslatokat, állásfoglalásokat, amelyeket az ombudsman a konkrét ügyekben a hivatalok, a jogalkalmazó hatóságok vagy a törvényhozó hatalom felé tett. Az álla mpolgári jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos úr egyaránt pozitívumként emelte ki, hogy az állampolgári beadványok száma emelkedett. Ez a tény két szempontból is nagyon fontos. Egyrészt az emelkedés jelzi az állampolgárok bizalmának és az i ntézmény ismertségének a növekedését, beágyazottságát a demokratikus jogintézmények közé. Másfelől viszont egy komoly jelzés is lehet a politika számára, hogy az állampolgárok jó néhány területen nem teljes mértékben elégedettek az intézmények, a hatóságok működésével, a jogbiztonság elvének érvényesülésével. Ezek a panaszok jelzés értékűek, hiszen a demokratikus jogállam nem egyszerűen létrejött, hanem a jog alkalmazásával, a joggyakorlat kialakulásával és a jogbiztonság elvének érvényre jutásával önmagát tökéletesíteni képes rendszer. A jogállam pedig akkor működik jól, ha a szereplői őrködnek az alapelvek betartásán. Az állampolgári jogok biztosa pedig a tevékenységével ehhez járul hozzá, immáron tíztizenegy éve. Az ombudsman demokratikus intézményrendsz erbe való integráltságát jelzi, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosi ajánlások elfogadásának aránya 68 százalékos, amely alig marad el az Európai Unió országainak 70 százalékos átlagától. Ezen a téren sem vagyunk tehát elmaradva a tizenötöktől. (A jegyzői széket Vincze László foglalja el.) 2003ban az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2002. évi beszámolóját, ami jelzi, hogy az intézmény működésének szakszerűségét a politika szereplői egyh angúlag elfogadják. A beadványok számának a növekedése természetesen hatott magára a biztosi intézményrendszerre is. A beszámoló tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amelyeket ez a változás is indukált, ideértve az informatikai hálózat fejlesztését is, ame ly javította az internetes hozzáférést az