Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz):
390 Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni ebben a vitában. (Nem érkezik jelzés.) Amennyiben nem, megkérdezem Szabó Zoltánt mint előterjesztőt, hogy kíváne reflektálni. (Dr. S zabó Zoltán nemet int.) Nem kíván ő sem. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. Az országgyűlési határozati javaslat elfogadásáról követk ező ülésünkön határozunk. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a napirendi pontok tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Mandur László) : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Vincze László kép viselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, “Tudjae, miniszterelnök úr?” címmel. Megadom a szót ötperces időtartamban. Parancsoljon, képviselő úr! VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy Szanyi Tibor államti tkár úr, miután ritka kivétel, hogy rendkívül jó hangulatban töltötte el itt két napirenddel ezelőtt az időt - tulajdonképpen egyfajta konszenzus alakult ki a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat kapcsán , nem lehet itt, hiszen “Tudjae, miniszterelnök úr?” címmel azért kezdem a felszólalásomat így, mert talán ráirányíthatná a miniszterelnök úr figyelmét az agrárproblémákra, erre az iszonyatos agrárválságra. Ez nem történik meg, de majd a jegyzőkönyvet el fogom juttatni az FVMminiszterhez, illetve a mi niszterelnök úrhoz. Tudjae, miniszterelnök úr, hogy ön összesen három mondatot szánt az országértékelésben a gazdákra? Nem gondolja, hogy ez kevés? Vagy: az a fajta, mondjam azt, hogy pökhendiség, amit tanúsít akár az agrárminisztere, akár az államtitkára a gazdák ügyével kapcsolatosan. Itt elég utalni egy rádióműsorra, amikor arra utal Németh Imre miniszter úr - sajnálom, hogy nincs itt, majd a jegyzőkönyvet neki is átadjuk , hogy a Fidesz által felheccelt vagy az ellenzék szekerét toló gazdák mentek ki az útra. Kérdezem én, hogy vajon Nagy Tamás, aki az egyik szervezője a gazdademonstrációknak, mennyire áll közel a Fideszhez, vagy mennyire áll közel a jelenleg kormányzó pártokhoz. Nem adom meg rá a választ, el lehet rajta gondolkozni. Vagy: kár, hogy Kel ler László államtitkár úr most távozott angolosan, és nem hallhatja, hogy hova lett, és ez a kérdésem, a terméktanácsoknak befizetett 52 milliárd, a gazdák 52 milliárdja, amit a tejesek fizettek be, és sajnálatos módon ebből csupán néhány milliárdocska cso rgott vissza. Mert mindig azzal tetszenek riogatni a közvéleményt, hogy az adófizetők pénzére ácsingóznak a gazdák - hát ez nem igaz. Ha ez a terméktanács visszajuttatta volna a kormánnyal közösen ezt a pénzt, akkor bizony itt már ez a probléma megoldódhat ott volna. Tudjae, miniszterelnök úr, tisztában vane valaki azzal, hogy mennyi volt fél évvel ezelőtt egy mázsa abraktakarmány, vagy mennyi most? Most száz százalékkal több, tehát azt jelenti, hogy háromezer forint helyett hat, és hogy ebbe mennek tönkre a gazdák. És hogyan kerül ez a kérdés az asztalra? A következő okán: nekem novemberben volt egy írásbeli kérdésem, amikor azt kérdeztem, hogy vajon nem lesze gond abból, hogy exporttámogatást adnak magyar adófizetők pénzéből a gabonára, kiviszik a nepper ek a gabonát, és majd esetleg kenyérhiány, takarmányhiány lesz. Most bekövetkezett! Ez is hozzájárult az agrárválsághoz.