Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 24 (154. szám) - A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
3859 igazságtalan. Ez mutatja éppen az igazságtalanságát ennek az egész rendszernek, de ezért fogalmazódott meg a kisebbségi vélemény. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, MDF, ötperces időkeretben. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Lényegében arról va n szó, hogy a haderőreform keretében elbocsátott tisztek méltányos körülmények között kerülhessenek nyugdíjba akkor is, ha nem a társadalombiztosítás keretében volt nyugdíjbiztosításuk, hanem valamely magánnyugdíjpénztár tagjai voltak. Az elő terjesztők is kiemelték indoklásukban azt, hogy az előterjesztés szerint kedvezményezett honvédek nem láthatták előre leépítésüket, amikor önkéntes elhatározásuk alapján magánnyugdíjpénztárba léptek be. Első olvasatra tehát szándékaiban elfogadható, szociá lisan érzékeny törvényjavaslat került a tisztelt Ház elé, azonban átgondolva alaposabban ezt - és úgy vélem, úgy látom, hogy ez a folyamat elindult , mindenképpen egy aggasztó folyamat elindítója lehet egy ilyen törvény. Ugyanis például az elmúlt fél évbe n mintegy 7 ezer köztisztviselőt bocsátottak el állásából; közülük többen hasonló gondokkal nézhetnek szembe, mint a jelenlegi törvénytervezetben kedvezményezett honvédek. Közülük sem láthatta előre senki sem, amikor önkéntes elhatározásból belépett egy ma gánnyugdíjpénztárba, hogy hamarosan állás nélkül lesz. Rájuk miért nem vonatkozik ez az előterjesztés? - kérdezik joggal. A gondolatsort tovább folytathatnánk a bányászokkal is. Ma nagyon sok embernek bizonytalan a jövője, sokan kerülnek máról holnapra az utcára. Miért alakítsunk ki egy olyan rendszert, hogy bizonyos foglalkozásokat, bizonyos szektorokat mentesítünk a magánnyugdíjpénztári tagság számukra hátrányos következményei alól, másokat viszont nem mentesítünk? Ennél a pontnál, tehát ahol csupán egy szűk körre korlátozza le a kedvezményezettek körét a törvénytervezet, akár a törvény előtti jogegyenlőség alapos gyanúja is felmerülhet, azaz az alkotmány sérelme. A baj az - és tulajdonképpen ezért álltam föl , hogy nem csupán a jogegyenlőség sérül, hane m súlyosan sérül a versenysemlegesség követelménye is. Azt el tudom képzelni, hogy a tisztelt Ház felülvizsgálja ezt az előterjesztést, és nemcsak a honvédség elbocsátott tagjai számára teszi lehetővé a társadalombiztosítás nyugellátási rendszerébe történő visszamenekülést, hanem bármely más állás nélkülivé vált állampolgár számára. Ebben az esetben nem a személyek közötti súlyos megkülönböztetés alkotmánysértő vétke állna elő, ami fennáll a jelenlegi előterjesztés szövege szerint, hanem a nyugdíjpénztárak közötti versenysemlegesség elve is sérülne. Úgy könnyű előnyös helyzetbe hozni az évek óta negatív mérleget produkáló magánnyugdíjpénztárakat, hogy bajok esetén a hátrányba kerülő csoportokat visszairányítjuk a társadalombiztosítás keretében működő nyugell átás keretébe. Jelenleg is ez történik; a kormányzat mentesíteni akar akár egy réteget a számukra hátrányos kormányzati döntések elviselése alól, és teszi ezt úgy, hogy más rétegeket viszont kirekeszt ebből a kedvezményből. Tetézi a gondokat, hogy a magánn yugdíjpénztárak tagságát felmenti ennek a körnek a nyugellátása alól, és ráterheli ezt a gondot a társadalombiztosítás keretében megmaradó nyugdíjasokra. A Magyar Demokrata Fórum nevében módosító javaslatokat adtunk be. Kérjük ezek megfontolását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, MDF. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) :
