Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 24 (154. szám) - A közszolgálati média-részvénytársaságok struktúraátalakításának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - SÁGI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BALOGH LÁSZLÓ (MDF):
3852 Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Sági József képviselő úrnak, Fidesz. SÁGI JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én is Szabó Zoltán hozzászólására szeretnék reagálni. (Kö zbeszólások: Halljuk!) Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt megkoronáznák önt itt a köztársaságban, azért kérem szépen, ne felejtse, hogy demokráciában élünk, és ott ilyen dolgok vannak. Ha elolvasná esetleg Herczeg Ferenc visszaemlékezéseit, vagy olvasna Mikszá thot, tudhatná, hogy ez már száz évvel ezelőtt is így működött bizonyos törvények vitájánál. (Közbeszólás: Ezt még valahogy megértjük!) Egyébként pedig utalnék arra, hogy mit is mondott a hozzászólásában. A Medgyessykormány betervez egy összeget? Betervez te, csak nem adja! Nem adja az egészet! Ezt is vitattuk folyamatosan. Én is szeretném visszautasítani azt a jelzőt, amit ön használt a televízióelnökökkel kapcsolatban. Kérem, képviselő úr, fukarkodjon az ilyen jelzőkkel legközelebb. És emlékezzen vissza, képviselő úr, hogy a bizottsági ülésen számos olyan kérdést feltettem, amelyre nem kaptam választ. És ezek a kérdések most sincsenek még megválaszolva, nincs egyetlen fórum, amelyen ez megfordult volna, bármelyik kérdésre a válasz is. Például, igaze az, h ogy a kulturális műsorok főszerkesztősége és a regionális műsorok főszerkesztősége a mai napig jelentős pénzhiánnyal küszködik? Önök arra hivatkoznak, hogy állandó kontroll kell a Televízió fölött, amit most éppen a parlament gyakorol. Ha ezt gyakorolták e ddig, akkor most miért fordulhat elő, hogy folyamatosan adóssággal küszködik a Televízió? Most is adóssággal küszködik. A Televízió jelentése azt írja, hogy adótartozás 193 millió forint, a szállítói tartozás 4,4 milliárd forint. Ez vajon milyen kontroll m ellett valósult meg? És vajon arra a kérdésre, amit mindannyian már feltettünk, és választ nem kaptunk, hogy a struktúraátalakítás hogyan kezdődik el, hogyan fog megtörténni, erre ki fog válaszolni? Képviselő Úr! Ezek mind a vitához tartoznak, tessék ezt e lviselni! (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Ismételt hozzászólásra megadom a szót Balogh László képviselő úrnak, MDF. BALOGH LÁSZLÓ (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én igazat adok Szabó képviselő úrnak, ez a he lyzet valóban méltatlan. Méltatlan azért is, mert egy nap alatt akarja a kormányzó többség áthajtani ezt a határozati javaslatot. (Dr. Pető Iván: Tévedés!) Méltatlan, kedves képviselő úr, Pető képviselő úr, meg fogom hallgatni, ha hozzászól. Tehát méltatla n, hogy az általános vitában öt percre adnak lehetőséget a megszólalásra. Ez méltatlan. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez nem az ellenzék felelőssége, hanem a kormányoldal felelőssége. Ezt a határozati javaslatot be lehetett volna nyújtani már márciusban, é s már vége lenne ennek az egész procedúrának, akár a tízmilliárdot is szét lehetett volna osztani. Ugyanakkor, ha figyeljük, akkor Szabó képviselő úrnak a másik felvetésében nincs teljesen igaza, mert ezáltal, hogy ilyen kevés összeget irányoztak elő a Dun a Televíziónak és a Magyar Rádiónak, ez azt bizonyítja, hogy válogatnak; a Magyar Televízió sokat kap, a Duna Televízió keveset, a Rádió keveset, úgy, ahogy ezt tavaly is megszoktuk, és politikai alapon osztják szét ezt a pénzt. De nézzük csak, hogy mi van a Magyar Rádióban! A Magyar Rádió költségvetése 1994 óta nominális értékben változatlan volt. Ez az idei évre már nem igaz, mert 2004ben a bevételi oldal körülbelül 1,6 milliárd forinttal csökkent, egyrészt 800 millió forint veszteséget jelentett, hogy m indössze 200 millió forintra csökkent a Danubius Rádió koncessziós díja. A másik 800 millió forintot pedig a költségvetésnek kellett visszafizetni, mert a munkaügyi szabályok változásával meg kellett szüntetni a belső honoráriumokat, így minden dolgozó els ő pluszmunkáját bér jellegű kifizetésként kellett kiadni, aminek a bérjáruléka évi 800 millió forint. Így gyakorlatilag az
