Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - „Az Orbán-kormány (az 1998-2002-es kormányzati ciklus) alatt a Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000. Kft., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Miniszterelnöki Hivatal és annak Országimázs Központja, valamint az Ifjúsági- és Sportminisztérium, a Sportfólió ... - ELNÖK (Mandur László): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
385 Ráadásul ezekben az esetekben, tisztelt képviselő úr, nem volt bíróság, amelyik kimondhatta volna az illetőnek a bizonyítottság vagy bűncselekmény hiányában való felmentését. Ezeket az ügyeket az ügyészség nem engedte bíróság elé, itt az ügyészség kívánt bíróságot játszani. Tisztelt Képviselő Úr! Ez a baj! Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Továbbra is figyelm eztetem a képviselőket, hogy ne jogelméleti vitába bonyolódjunk. Itt van egy konkrét napirend, amiről szólni kéne, egy vizsgálóbizottság. Répássy képviselő úr, parancsoljon! Két percre öné a szó. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Elnök Úr! Engedjen meg annyi me gjegyzést, hogy eléggé a jog elméletét érintik, a jog alapjait érintik azok a kérdések, amit ez a vizsgálóbizottság feszeget. Emlékszik, azzal kezdtem, hogy szinte minden elemében alkotmányellenes ez a vizsgálóbizottság, tehát nem tudok attól elvonatkoztat ni, hogy mégis jogi érveket használjak ebben a vitában. Amit Szabó Zoltán elmondott az előbb az ügyészség szerepéről, ahhoz tényleg nem kell jogásznak vagy jogi végzettségűnek lenni, hogy egy teljesen kicsavart felfogás, kicsavart világkép az, amelyben Sza bó Zoltán arról beszél, hogy az ügyészeknek, ha nem bizonyosodik be az általuk emelt vád, akkor felelniük kellene a vádakért. Az a helyzet, hogy az ügyésznek törvényes joga, sőt kötelessége az, hogy amennyiben ennek feltételeit ő megállapítottnak látja, ak kor vádat emeljen, vagy akár mellőzze a vádemelést. És éppen ez a lényege a hatalommegosztásnak és a jogállamiságnak, hogy nem mi, parlamenti képviselők, nem mi, törvényhozók fogjuk azt eldönteni, hogy ki ellen, mikor és milyen feltételek alapján emeljenek vádat. Ez a lényege az ön vizsgálóbizottsági kezdeményezésének, pontosabban annak alkotmányellenességének. Kérem még egyszer, hogy fontolja meg. Megértem a politikai szándékaikat. Nem, bocsánat, értem a politikai szándékaikat, szó sincs arról, hogy megért em, mert azt gondolom, olyan eszközt használnak, ami nem érthető meg. De ez az egész javaslat súlyosan sérti a jogállamiságot, és nem tudok mást mondani, csak azt, hogy ha nem akarnak újabb és újabb fiaskókba, újabb és újabb kudarcokba beleszaladni, mint a hogy már az eddigi feljelentésekkel ezek megtörténtek, akkor tegyenek le arról a szándékukról, hogy megerőszakolják a parlamentet, és egy olyan határozatot fogadtatnak el vele, amely velejéig alkotmányellenes. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szé pen. Kétperces felszólalásra következik Szabó Zoltán, a Szocialista Párt képviselője. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Őszintén meg kell mondanom, hogy valamit nagyon nehezen értek meg. Nagyon nehezen értem meg azt, hogy Répássy képvisel ő úr ilyen kényes ízléssel viseltetik olyan ügyek iránt, amelyekről az ügyészség a maga részéről azt mondta, hogy nem kíván foglalkozni vele, nincs tehát közvád. Ezekben az ügyekben az ügyészség kijelentéseket tett, ezeket a vizsgálati eredményeit nyomozás t megszüntető, illetőleg vádemelést megtagadó határozatokba foglalta. Ezek a határozatban foglalt kijelentések az alapjai annak, amit ez a vizsgálóbizottság, ha feláll, vizsgálni fog. Répássy képviselő urat ugyanakkor egyáltalán nem zavarták azok az alkotm ányos követelmények, például a hatáskör elvonásának tilalmáról szóló alkotmányos alapelv, amely azt mondta, hogy egyik hatalmi ág sem terjeszkedhet túl a neki kirótt hatáskörön. Amikor, mint Keller államtitkár úr az imént említette, a Tocsikügyben, vagy é ppen tavaly a Kereskedelmi és Hitelbank ügyében ügyészségi, illetőleg ügyészség által felügyelt rendőrségi nyomozás folyamatban volt, akkor
