Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 24 (154. szám) - Bejelentés interpelláció elmondásának halasztásáról - Pánczél Károly (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - “Szegény gazdagok” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3772 Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a házaspár elmondásuk szerint nem politizál. De most aláírták a Fidesz által elindított petíciót, mert féltik a saját és gyermekeik jövőjét. Lenn e három rövid kérdésük önhöz, illetve a miniszterelnök úrhoz - aki nincs jelen , melyet tolmácsolok. Valóban gyerekesnek kell érezniük magukat, mert szeretnék, ha az otthonteremtés korábbi támogatása lenne ma is érvényben? Tudva, hogy vannak az országban kisnyugdíjasok is, minimálbéren élők is, de mindettől függetlenül valóban gazdagnak kell érezniük, tudniuk magukat? Valóban ők azok, akik igazságtalanul jutottak egy kétszobás vidéki házhoz? Kelle számolniuk azzal, hogy elveszítik a családi adókedvezményt is? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Veres János államtitkár úrnak. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tiszt elt Képviselő Úr! Miután néhány fontos adat nem szerepelt a képviselő úr interpellációjában, ezért a rendelkezésre álló adatok alapján a következő választ tudom adni az önök által föltett kérdésre. Ha korábban fölvette új lakás építésére a kölcsönt, akkor - miután nem volt pontosan leírva - ezért feltehető, hogy kiegészítő kamattámogatású kölcsönt vettek föl, melynek a 6 százalékos maximális kamata továbbra is 6 százalék, mint korábban volt. Korábban üzletpolitikai megfontolásokból a bankok ettől alacsonyab bat is alkalmazhattak, ha alkalmaztak. Jelen pillanatban sem emelkedett 6 százaléknál magasabbra az alkalmazható kamat mértéke, tehát ebben a kérdésben, úgy vélem, a kormánynak semmifajta változtatási döntése nem volt. A bank szabad döntésére volt bízva - és ma is arra van bízva - ezen a korláton belül, hogy mennyit érvényesít. Szeretném megnyugtatni a képviselő urat abban is, hogy a harmadik gyerek érkezése után járó lakásépítési kedvezményt igénybe veheti a házaspár, semmilyen korlát nem érvényesül, éppen ezért a harmadik gyerek érkezésével járó 1 millió forintos kedvezményt igénybe tudják venni. Értelemszerűen ebben az esetben ez nem többletkifizetésként szokott a gyakorlatban megnyilvánulni, hanem a meglévő kölcsön törlesztőrészleteként szokták figyelemb e venni, de ezt nem a mi tisztünk eldönteni. Ez általában úgy szokott történni, ahogyan elmondom, nevezetesen ennyivel szokták csökkenteni a fennálló kölcsöntartozást, adott esetben a lakásnál. (14.30) Ennek a kedvezménynek az érvényesítése nincs a szülők életkorához kötve, tehát ebből a szempontból érdektelen, hogy a szülők egyike immáron elmúlt 40 éves, ahogyan képviselő úr elmondta. A személyi jövedelemadókedvezmény 2004. évi szabályai jelentősen változtak a korábbiakhoz képest. Értelemszerűen úgy válto ztak, ahogyan az az eddigi vitákban már több alkalommal elhangzott, hogy a viszonylag magasabb jövedelemmel rendelkezők kevésbé tudják érvényesíteni: 3,4 millió forintig teljes összegben érvényesíthető, 3,4 millió forint és 4 millió forint éves személyes j övedelem között csökkenő mértékben, és 4 millió forint fölötti éves jövedelem esetén pedig nem érvényesíthető ez a kedvezmény. Abból a szempontból, hogy év közben volte folyamatos munkaviszony, vagy pedig gyesen volt az egyik szülő, megint nem bír jelentő séggel, hiszen nem havonta érvényesíthető ez a kedvezmény, hanem az éves jövedelemadóbevallás során érvényesíthető. Ebből következően tehát az év alatt szerzett összes jövedelmet kell figyelembe venni az adókedvezmény számításánál, és adott esetben felteh etően a teljes összege érvényesíthető abban az ön által elmondott példában, ahol az évnek csak egy részében volt munkaviszonyban a család egyik tagja. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ez a jövedelemkorlát sem bizonyul kizáró tényezőnek, ebből következően teh át úgy vélem, hogy igénybe vehető az az adókedvezmény, amely a személyi jövedelemadó törvényben a 4 millió forintos jövedelmi korláton belül érvényesíthető adókedvezményt jelenti.
