Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - „Az Orbán-kormány (az 1998-2002-es kormányzati ciklus) alatt a Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000. Kft., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Miniszterelnöki Hivatal és annak Országimázs Központja, valamint az Ifjúsági- és Sportminisztérium, a Sportfólió ... - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a napirendi pont előadója:
376 Még érdekesebb az állami megrendelői oldalnak a közvagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos felelőssége. A határozat előbb megállapítja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal egyik illetékese, Nagy Bernadett - idézem - „a keretszerződés előkészítésében tevékenyen részt vett, és jelen volt mind a közbeszerzési eljárás tárgyalásain, mind a közbeszerzési eljárás bírálóbizottsági ülésein”. Majd tényként megállapítja azt is: “A kiadványok esetében az eseti szerződéseket minden esetben az Országimázs Központ részéről az osztályvezet ő, Nagy Bernadett írta alá. Az eseti szerződésekhez kapcsolódó részletes költségvetés tartalmazta többek között a nyomdai költségelemet is, melyet viszont Nagy Bernadett annak ellenére nem ellenőrzött, hogy e keretszerződés alapján a teljesítésigazolást az igazolt költségek ellenőrzésével lehetett volna csak kiállítani.” - idézet vége, még mindig az ügyészség megállapításából. Végül aztán ugyanez az ügyészség a megszüntetés indokaként azt állítja, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg az, hogy Nagy Ber nadett felismerte volna azt, hogy a teljesítés igazolása előtt neki tételes költségelszámolást kellene kérnie a vállalkozótól. Arról viszont, hogy a vezető köztisztviselő előtt a közreműködésével létrejött keretszerződés egyértelmű előírása ellenére miért maradt volna homályban, hogy az eseti szerződések megkötésekor, illetve a teljesítés igazolásakor ellenőriznie kell a költségelszámolást, nos, erről az ügyészségi határozat nagyvonalúan hallgat. A határozatból az is kiderül: “Az ajánlat megtétele után és a z eseti szerződések megkötése előtt a megrendelőnek jogában volt az árkalkulációt független szakértővel felülvizsgáltatni, és elutasítani, ha nem felel meg a keretszerződésben meghatározott árképzésnek.” Azzal viszont a határozat egyáltalán nem foglalkozik , vajon a Miniszterelnöki Hivatal eljáró vezetői ezt az ellenőrzést megtettéke vagy elmulasztották. Egyáltalán nem vizsgálta továbbá az ügyészség egyéb, a feljelentésben egyébként nevesített gazdasági bűncselekmények elkövetését, például a számviteli fegy elem megsértését vagy a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztását. Nem vizsgálta továbbá az igazi felelősök, a Miniszterelnöki Hivatal magas rangú vezetőinek felelősségét. A határozatból kiderül: “Dr. Borókai Gábor volt államtitkár és dr. Tóth István Zoltán volt főosztályvezető tanúként úgy nyilatkoztak, hogy a szerződéskötés előtt a Happy End Kft. ajánlatát mindketten ellenőrizték, és ha az árat megfelelőnek tartották, létrejöhetett a szerződés.” Ugyancsak a határozat fogalmaz úgy, hogy mindketten ezen terü letről érkeztek a közigazgatásba, tisztában voltak a piaci viszonyokkal. Ennek ellenére a határozatban föl sem merül, hogy nekik mint szakértő vezetőknek felelniük kellene az általuk jóváhagyott törvénytelen és költségvetési kárt okozó szerződésekért. Tisz telt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság múlt heti, a legfőbb ügyész interpellálhatóságáról szóló döntésével kapcsolatban a legfőbb ügyész úr kijelentette: az ügyészség munkáját a bíróság hivatott megítélni. Ez így is van. Ismert az úgynevezett váderedmé nyességi mutató, amely azt fejezi ki, hogy az ügyészség emelte vádak hány százalékában hozott a bíróság marasztaló ítéletet. Csakhogy mi lenne a helyzet abban az abszurd esetben, ha az ügyészség egyetlenegy vádat sem emelne? A váderedményesség akkor nyilvá nvalóan százszázalékos lenne, mégsem mondhatnók, hogy az ügyészség ellátja alkotmányos feladatát. A bíróság ugyanis, tisztelt Ház, csak azokban az ügyekben ítéli meg az ügyészség munkáját, amiket az bíróság elé visz. Így megítélte az ügyészség munkáját két hete, amikor az ügyészség Kovács László ellen indított személyiségi jogi pert, és a keresetet a bíróság első fokon elutasította. (Dr. Répássy Róbert: Gratulálok!) Megítélte három esztendeje az úgynevezett Várhegyiügyben is, amikor a nemzeti kulturális ör ökség politikai államtitkára a rendőrség által hűtlen kezelésnek minősített esetét az ügyészség hanyag kezelés vádjával vitte a bíróság elé, de a bíróság mégis a hűtlen kezelés tényét állapította meg. De hogyan ítélje meg a bíróság az ügyészség munkáját, h a az nem viszi az ügyet bíróság elé? (Dr. Répássy Róbert: Majd te megmondod!) Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő határozati javaslat ilyen ügyek kivizsgálását indítványozza. Ha ugyanis az ügyészség nem áll feladata magaslatán, akkor megítélésem szerint az alkotmányos felügyeletet érvényesítő
