Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 19 (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Hogyan csökkentsük az adókat” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - SZŰCS LAJOS (Fidesz):
3726 Mire való az adó? Többek között arra, hogy anyasági támogatást finanszírozzunk belőle. Különösen odaf igyeltünk az ikerszülésekre, amelyek esetében 100 százalékkal emeltük meg az anyasági támogatás összegét. Egy gyermek esetében a Fideszkormány utolsó évében adott 30 100 forintos támogatással szemben 52 ezer forintot kapnak mindenki adóforintjából az édes anyák. Mire való az adó? Többek között arra, hogy a gyest finanszírozzuk belőle. Mire való az adó? Többek között arra, hogy gyermeknevelési támogatást finanszírozzunk belőle. Ez a gyermeknevelési támogatás teszi lehetővé azt, hogy az úgynevezett főállású a nyaságot finanszírozzuk azon anyák számára, akik legalább három gyermeket nevelnek, és a legkisebb gyermek nyolcéves koráig kapják ezt az ellátási formát. Úgy gondolom, az adóforintokból különböző szociális támogatásokat finanszírozni, ehhez mindannyiunk a karata kell. Mindannyiunk akarata kell; van is ilyen szándéka a kormánynak, hogy végiggondolja, melyek azok a finanszírozási formák, amelyeket a későbbiekben is fenn akar tartani, s remélem, az ellenzéki képviselők ez év őszén partnerek lesznek a szolidari tási alaptörvény vitájában, abban, hogy a szociális ellátórendszer átalakításra kerüljön. Ebbe az átalakításba illett bele már az a kezdeményezés, amelyet a foglalkoztatási minisztériummal közösen indítottunk el, tudniillik az apák fizetett szabadsága telj esen új ellátásként jelenik meg ebben a rendszerben; 2002. december 1jétől került bevezetésre. (13.00) Ismeretes, hogy minden apa öt nap fizetett szabadságot vehet igénybe, és a költségvetés finanszírozza az erre jutó munkabért, amit a munkaadók kapnak me g. Mire való az adó? Többek között arra, hogy lakásokat építsünk belőle. Azt mondta Tállai András képviselőtársam, hogy ne haragudjunk meg, de 300 ezer forintos szocpol növekedésből nem lehet lakást építeni. Tállai Andrásnak töké letesen igaza van, ugyanakkor meg kell hogy jegyezzem: 2002höz képest, amikor ők voltak kormányon, egy gyermek után a szocpol 200 ezer forint volt, most pedig 800 ezer, három gyerek esetében 2,2 millió forint volt a Fidesz utolsó évében, most ez 3,2 milli ó forint. Én viszont úgy gondolom, hogy Tállai András matyómintás kis falujában a 3,2 millió forintos támogatás, vissza nem térítendő támogatás igenis komoly segítség a családoknak, ahol a lakásár a fele a budapesti áraknak. Ez a nemzeti lakásprogram, amir ől mi beszélünk, a rászorultak számára kíván támogatást adni, a lakosság igényeit kívánja figyelembe venni, társadalmilag igazságosabb lakástámogatást akar működtetni. Nem fogunk támogatni semmilyen olyan lakástámogatási formát, amely kizárólag a gazdag em bereket hivatott finanszírozni, mint ahogy a Fideszkormány tette. Hozhat a Fidesz (Domokos László: Magyar Bálint!) ebbe az Országgyűlésbe kétmillió aláírást nemzeti petíció címén, hozhat hárommillió aláírást (Varga Mihály: Csabai Lászlóné!) , akkor sem fog juk visszaállítani azt a lakástámogatási formát, ahol finanszíroztunk költségvetési pénzből, mindenki adóforintjából olyan lakástámogatást, ahol 810 lakást lehetett venni egy személynek, abból vállalkozásokat fenntartani, és nem adózni utána. Olyan lakást ámogatást akarunk támogatni és fenntartani, ami valóságos segítséget ad az embereknek és azoknak, akik a leginkább rászorultak erre. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalás következik: megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, Fideszfrakció. SZŰCS LAJOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon nem szerencsés, hogyha összehasonlítjuk egymással az almát meg a körtét; nagyon nem szerencsés, hogyha olyan dolgokat mondunk, amit itt hallhattunk Korózs Lajos képviselőtársamtól. Hogyan lehet összehasonlítani a családi pótlék 20 százalékos emelésének 700 forintját személyenként, mondjuk, egy 250 milliárd forintos családtámogatási rendszerrel (Varga Mihály Korózs Lajosnak: Erre vagy büszke!) , aminek csak
