Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 19 (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Hogyan csökkentsük az adókat” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
3718 mást, tessék, talán a jegybankelnöknek hisz. A jegybankelnök most korrigálta a korábbi várakozásait. (Font Sándor: 6,9re korrigálta 7,4ről! - Varga Mihály: A nyugdíjasokat kérdezd meg!) Ez az infláció nem elszabadult , ez kézben tartott, mindenegyes tizedét meg lehet indokolni. Ön 7 fölöttiről beszélt, képviselő úr. Szóval nem kellene riogatni azért az embereket, nem kellene ezt a beteges hisztériát kelteni, amit ön tesz. Abból viszont a választóknak és nekünk is elegü nk van, hogy azokat kedvezményezzék - mint ahogy tették négy éven keresztül , akiknek a legnagyobb a jövedelme, ők kapták a legnagyobb adókedvezményt, és érzéketlenek voltak a minimálbéren élők és a kis, átlag alatti jövedelműekkel szemben. (Domokos Lász ló: Jaj, jaj! - Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Dr. Veres János: Így van!) Tessék megnézni a számokat, képviselő úr! Köszönöm szépen. (Varga Mihály: Szégyelld magad! Arcátlan! - Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kovács Tibor képviselő úr kö vetkezik, MSZP. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! El tudom képzelni, hogy egy kívülálló vagy a televízió képernyője előtt ülő nézők hogyan követik ezt a mai vitát. Úgy gondolom, hogy elment a kedvük az egésztől. Mint ah ogy ilyen értelemben az ilyenfajta vitának semmi értelme nincs, amikor az előző kormány pénzügyminisztériumi politikai államtitkára (Domokos László: Nem ti írtátok alá azt a kezdeményezést?) a tárgyilagosság minimumát sem teszi meg azzal, hogy a hozzászólá sában az általa felvetett problémák mellett felsorolja azokat az eredményeket, amelyeket ez a kormány a célkitűzéseiben megfogalmazott és az elmúlt két évben valójában megvalósított. Tisztelt Képviselő Úr! Ha tárgyszerű vitát folytatnánk itt a parlamentben , akkor ezekről a kérdésekről vitatkoznánk tárgyszerűen, elmondanánk egyikről vagy másikról a véleményünket, nem pedig teljesen egyoldalúan, káromolva azokat az intézkedéseket, amiket megtett, mert tudjuk, hogy egy adórendszer nemcsak azokból az elemekből áll, amit a képviselő úr az előzőekben felsorolt, hanem kiegészül számos más intézkedéssel. Én ezekről szeretnék a következőkben néhány gondolatot elmondani. Mit fogalmazott meg a Medgyessykormány, hogy milyen adórendszer elérését tűzi ki a ciklus végére? Egy olyan adórendszert szeretnénk, amely igazságosabb, egyszerűbb, tehát mindenki számára jobban áttekinthető, és összességében pedig kevesebb adó fizetésével jár. Úgy gondolom, hogy nem minden területen, de számos területen sikerült jelentős eredményeket elérni ezen a téren. Melyek azok a kérdések, amelyek a gazdálkodás, a befektetések számára a legfontosabb intézkedések? Azt szokták mondani gazdálkodók, hogy számukra mindenféle adókedvezménytől többet jelent egy stabil és biztos árfolyampolitika. Sajnos , e tekintetben nem tudunk sok jót mondani az elmúlt időszakról. Erről nem a kormányzat tehet leginkább, hiszen az árfolyam alakításában nem a kormányzatnak van elsősorban szerepe. Tehát jó lenne, ha ezen a területen másfajta gondolkodást és gyakorlatot al akítana ki a Nemzeti Bank. De mindezek mellett rendkívül fontosak azok a támogatások, amelyek a befektetéseket ösztönzik, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. E tekintetben jelentős előrelépések történtek, hiszen ha a befektetési adókedvezményeket s zámba vesszük, akkor különösen a hátrányos helyzetű térségekben már egymilliárd forintos befektetés után is befektetési adókedvezmény jár (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) , függetlenül a befektetett összeg nagyságától. (Domokos László: Rendkívül tipikus b efektetés! - Göndör István: 300 főtől meg már nincsen korlát!) Ha 300 főt foglalkoztat, szintén jár a kedvezmény. Amennyiben még azt is hozzátesszük, hogy a kedvezmények öt év helyett tíz évig vehetők igénybe, úgy gondolom, hogy ezek jelentős eredmények, é s már középvállalkozások számára is elérhető kedvezményekről van szó. Beszéltünk az iparűzési adóról mint egy olyan tételről, ami jelentős terhet jelent a gazdasági társaságoknak, ugyanakkor tudjuk, hogy az önkormányzatok működése szempontjából meghatározó
