Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3598 aminek ebben az állattenyésztési törvényben még meg kellett volna jelennie, okafogyottá vált - egyébként nagyon helyesen , mert az őshonos állatfajták védel me már megtörtént. Miben új ez a törvény? Abban új, hogy a tenyésztőszervezeteket, valamint a tenyésztőszervezetek egyesületeit felruházza azzal a jogkörrel, ami az operatív irányítást jelenti, nyilvánvalóan állami kontroll és ellenőrzés mellett. Nagyon he lyesen, mert az állami adminisztráció nem képes arra, hogy a társadalmi szervezeteknél, a tenyésztőegyesületeknél folyó munkáról - átvéve az adminisztrációt - maga döntsön. Emlékezzünk csak arra, hogy mennyi vitát - s most nem sorolom fel az egyesületeket, mert nem akarok személyeskedni - keletkeztetett az, hogy egyegy állatfaj vagy egyegy állatfajta tenyésztése kapcsán mely szervezet legyen a törzskönyv vezetésére jogosított, illetve tenyésztői szervezetként kit fog majd elismerni a minisztérium. Úgy tűn ik, hogy ez a probléma megoldódni látszik, annál is inkább, mert ha egy adott fajta tenyésztői vagy forgalmazói körét egy szervezet vagy egy egyesület teljesen vagy jórészt lefedi, akkor nincs vita; a törzskönyvezés kiadása, tehát egy állami feladat átváll alása megtörténhet, és ehhez a törzskönyvvezetési díjat a költségvetés fizeti - tehát az ellenzéki képviselők aggodalmai itt feleslegesek , valamint olyan szolgáltatást végez a tenyésztői szervezet, amely után a díj fölszámítására joggal tarthat igényt. R emélem, ez a nyitás abba az irányba mutat, hogy a jövőt illetően a tenyésztőszervezetek egymás közötti vitáit nem a minisztériumnak kell majd lefolytatni. Mások amiatt aggódnak, hogy a minisztérium engedélye a Magyarországra behozott tenyészállatok és szap orítóanyagok tekintetében megszűnik. Igen, megszűnik, de ez nem azt jelenti, hogy a kontroll ne érvényesülne. Hisz ha valaki ebbe az országba tenyészállatot vagy szaporítóanyagot hoz be, akkor annak valamennyi dokumentációját, külföldi elismertségét, valam int a jellemző adatokat kétségtelenül bizonyító dokumentumokat csatolni kell. A szakhatóságok ezt ellenőrzik is, és amennyiben nem felel meg az előírásoknak, akkor a szaporítóanyagokat, valamint a tenyészállatokat a forgalomból ki kell vonni. Öröm, hogy a gazdasági cél, amely az állattenyésztést eddig kifejezetten csak a haszonállattermelés irányában jelenítette meg, két új fogalommal is bővül, a sport célra, valamint a kedvteléssel tartott állatok tekintetében. Nagyon fontos ez, mert ha csak a sportot néz zük: a Magyar Országgyűlés ezt felismerve a lótenyésztés érdekében létrehozott egy különbizottságot. Vagy ugyancsak a sportnál maradva, a sportkutyák tekintetében Magyarország igazán komoly lehetőségekkel bír, és ezeknek a fajtáknak a védelme, ezeknek a ga zdasági célba történő bevonása és ezzel együtt a törzskönyvezési hozzájárulás kiterjesztése nagyon örvendetes és jó, követésre méltó elindulása a jogalkotásnak. Amiben talán lehetne egyértelműsíteni a szöveget, az a szervezetek, szövetségek és tenyésztősze rvezetek meghatározásai. Az új szöveg elismeri a tenyésztési egyesületeket, de a “tenyésztői szervezetek” fogalom használatával még mindig nem egyértelmű ennek a kettőnek a szétválasztása. Nagyon jó lenne, ha a fogalommeghatározásban egyértelmű lenne, hogy mi a tenyésztőszervezet, és a tenyésztőszervezetek egyesületei mint civil szervezetek milyen viszonyban állnak egymással. Természetesen az állam feladata a működés ellenőrzése is. Az “évenkénti felülvizsgálat”, amelyet a korábbi szöveg tartalmazott, most “felülvizsgálatra” módosul, ami azt jelenti, hogy a hatósági ellenőrzés a tenyésztőszervezetek törzskönyvvezetése, valamint a tenyésztői munkájuk kapcsán olyan állandó kontrollt jelent, aminek a garanciáit az állam felelősségével egyetemlegesen megállapíth atjuk, és ezeknek a garanciáknak az esetleges sérülése esetén ezeket a jogosítványokat meg is lehet vonni. Tisztelt Képviselőtársaim! Annak örülök, hogy tizenegy év után egy ilyen viszonylag technikai és nem túl bonyolult módosító indítvánnyal el tudjuk ér ni, hogy a magyar nemzetgazdaság egyik fontos ága, a törzsállattenyésztés, a szaporítóanyagelőállítás, valamint a jó minőségű magyar állatfajták fennmaradásához szükséges jogszabályi rendelkezések, az Európai Unió próbáját is kiállva, hosszú távon a belső jogrend és az európai uniós normák összhangjában fogja az ágazatot
