Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
3595 nem tudták meggyőzni arról, hogy valóban megszűnike az engedélyezési eljárás, és esetle g nem csak egy úgynevezett kiskapu nyílik, de a vége ugyanaz, hogy ugyancsak a minisztérium mint szerv dönt a dolgokról. Ezeket az érveket figyelembe véve kértük a kisebbségi vélemény elmondását, és valóban így volt, hogy 12 igen, 2 nem és 2 tartózkodás me llett általános vitára alkalmasnak találta a bizottság. Köszönöm szépen. (9.50) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 10 perces időkeretben. Elsőként Gőgös Zoltán, az MSZP képvis elője következik. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Vendégeink! Ahogy arra a törvény általános indoklása is utal, ezt a módosítást elsősorban az uniós jogharmonizáció teljessé tétele indokolja. A téma fontosságát jelzi, hogy ezt az ágazatot az Európai Unió mintegy harminc jogszabállyal szabályozza, ebből nyolc irányelv van, a többi pedig határozatok formájában van jelen. Úgy vélem, hogy magyar hagyományaink alapján nálunk is ez az egyik kulcságazat a a mezőgazdaságnak, és azt hiszem, azt sem kell külön hangsúlyoznom, hogy ennek az ágazatnak a normális működése nélkül igazából nem lehetne hatékony a többi ágazata sem a mezőgazdaságnak. Először egy rövid áttekintést szeretnék adni a törvény előéletéről . Amikor 1993ban az első átfogó törvény a parlament elé került, akkor igyekezett az előterjesztő minden szabályozást figyelembe venni, ennek ellenére akkor is voltak olyanok, amelyek Magyarországon nem voltak időszerűek, illetve olyanok is, amelyek még a nem teljesen konkretizált csatlakozási időpont miatt kimaradtak a szabályozásból. Az elmúlt év végén, illetve ez év elején az Európai Unió kérésére elkészültek a megfelelőségi táblák mind a harminc európai uniós előírásra vonatkozóan, és csak ezt követően vált lehetségessé egy átfogó és ellenőrzött törvényjavaslat benyújtása. Ahogy ellenzéki képviselőtársaim is mondták, sőt a bizottsági vitában is felmerült az a kérdés, hogy ez miért nem akkor történt: én azt gondolom, hogy a salátatörvény is egy megoldás, de én sokkal jobbnak tartom, ha egy ilyen jogszabály külön törvény kapcsán kerül benyújtásra, és mivel elég sok minden módosítás történt ebben, az akkori egyszeri módosítással szemben most ez volt az indokoltabb megoldás. Ezen túl ellenőrizni kellett azoka t a szabályokat, amelyekben úgy éreztük, hogy túlmutatunk és túlterjeszkedünk az európai uniós szabályozásokon. Ebben a körben a legfontosabb az úgynevezett importhozzájárulásunk, amit korábban az európai uniós tagállamok is alkalmaztak. Ez a szabályozás a jövőben nem maradhat életben. A törvényt ezen túlmenően ki kell egészíteni egy olyan szabályozással, amit eddig nem tartottunk időszerűnek, többek között - amint az expozéban is elhangzott - a bivalyra, a szamárra vonatkozó rendelkezésekkel, illetve az a zóta született uniós szabályok átvételével, mert bármilyen furcsa, az Európai Unióban is folyamatos törvénykezés folyik; a szaporítóanyagot kísérő okmányok tartalmának az előírásával - ez például egy új szabályozás, és ezt nyilván ebbe a törvénybe lehetett csak beilleszteni. Amikor decemberben a parlament az úgynevezett salátatörvényt elfogadta, akkor egy darab, abban az évben megjelent európai uniós előírást kellett adaptálnunk, ami azonnal szükségessé vált, és ez az Európai Unió kifejezett kérése volt, ez pedig az importjog esetében fontos DNSvizsgálat hazai elfogadását célozta. Ez időpontban pedig, a megfelelőségi táblák elkészültét követően lehetett előterjeszteni ezt a jelenleg előttünk levő módosítást. Ezért került ez a jogszabály külön és most a parl ament elé. A másik indoka a módosításnak az állattenyésztéssel kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdésekre adandó szükséges válasz, hiszen az állattenyésztéssel kapcsolatban a gyakorlatban kialakult helyzetre kell a szabályozásnak reagálnia. A törvényjava slat úgy határozza meg a
