Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 17 (151. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
3559 kapcsolódnak az egyéb tárcáknál a vidékfejlesztésre, az infrastruktúrafejlesztésre vagy az agrárgazdálkodásra vonatkozó európai uniós társfinanszírozási pénzek. Megjegyzem: az első ütem költségvetése, a teljes gazdálkodás, infras truktúra vidékfejlesztési programokkal együtt mintegy 130 milliárd forint, ebből közvetlenül az a beruházás, ami a vízügyi műszaki fejlesztéseket, azok kiépítését jelenti, mintegy 50 milliárd forintot feltételez. Egyetértve Lezsák képviselő úr felvetésével : az elsődleges cél itt a vízvisszatartás, a vízmegtartás és az ehhez képest történő fejlesztések. A térítési összeg váltotta ki a legnagyobb vitát, hogy mennyi is legyen, és hogyan. Én fölhívnám a tisztelt képviselő hölgyek és urak - most éppen hölgyet ne m látok a teremben a jegyzőkönyvvezető kivételével - figyelmét, hogy a térítési díj egy lehetőség arra, hogy egy gazdálkodási formáció változása következzen be, és nem feltételezi, hogy az újabb vagy más irányú gazdálkodás jövedelemkiesést is fog jelenteni . Figyelmükbe ajánlom Ivanics képviselő urat, aki annak idején a megyei közgyűlés elnökeként ezt a gazdálkodási formációt a megyében eléggé komolyan szorgalmazta, és a jászsági főcsatorna kiépítése egyik üteme elindítójának tekinthető. Az más kérdés, hogy két kormányzati cikluson keresztül ez a tanulmánytervek elkészítésén túl egyéb, tényleges kormányzati támogatást nem kapott. Most egy lehetőség, hogy ezt el tudjuk indítani. A tájgazdálkodással összefüggésben megjelenő együttes támogatás, ha optimálisan ha sználjuk ki a lehetőségeket, mintegy 80 százalékos európai uniós támogatást is elérhet 20 százalékos hazai forrásból. A térítési díjról vitatkozunk, hogy 6 ezer forint legyen, vagy 15 forint legyen négyzetméterenként. Nyilvánvalóan figyelembe kell venni a föld elhelyezkedését, annak értékét, a termőképességét. Itt, ha azt mondanánk, hogy 15 forint négyzetméterenként, pontosan olyan igazságtalan lenne, mintha egy alacsony értéket jelenítenénk meg. Feltételezem, hogy ha a forgalmi érték közelében alakulna a t érítési díj, az meg már nem egészen korrekt, mert azt is tudni kell, hogy a térítési díj egy lehetőség, nem korlátozza a földtulajdonost abban, hogy esetlegesen a Nemzeti Földalapnak fölajánlja vételre a földjét, vagy esetlegesen a kisajátítási eljárást is választhatja. De nem ez a cél. A cél az, hogy a földtulajdonos ugyanazon a területen, amelyen eddig is gazdálkodott, megváltozott körülmények között folytathassa ezt, és ehhez egyéb támogatási formákat is elérhessen. Nyilvánvalóan a kártalanítás egy más d olog. Ha időszakosan vagy hosszabb időre a területe víz alá kerül, akkor a terméskiesés, illetve az ebből eredő kárának a teljes megtérítését kérheti. Tóth képviselő úrnak volt egy fölvetése, hogy érdemese ezeket a korlátozásokat a törvényben így taxatíve felsorolni. Itt a saját véleményemet mondom - és ez közelít ahhoz, amit többen is fölvetettek : nem feltétlenül lenne szükséges a törvényben taxatíve felsorolni, meg lehetne állapítani a törvénynek azt, hogy az adott területre vonatkozó gazdálkodási köte lezettséget az adott terület sajátosságaira való tekintettel a környezetvédelmi, FVMhivatalok közösen állapítják meg. Nekem személy szerint ez ellen semmi kifogásom nem lenne. Az viszont azt jelenti, hogy az adott területen a korlátozás az ingatlannyilvá ntartásban felsorolásra kerül, és ennek megfelelő gazdálkodásra lesz köteles a tulajdonos. Az építésiengedélyköteles tevékenységről: én nem vagyok építész szakértő, de azt gondolom, hogy azok a felvetések, amelyek Herbály képviselő úr részéről is megjelen tek, illetve Pap képviselő úr is utalt erre, nem biztos, hogy kizárják, hogy valaki pajtát, színt építsen az extenzív gazdálkodásnak megfelelőn, vagy magaslest, illetve kerítést. Én azt gondolom - nem vagyok benne biztos , hogy ezek nem építésiengedélykö telezett felépítmények, ezeket a jelenlegi előterjesztés semmiben nem korlátozná, tehát az ilyen jellegű beruházások a jelenlegi törvény szerint mehetnek. Sajnálom, hogy nincs itt Fónagy képviselő úr, az előző miniszter úr, akinek a fölvetése a közhasznúsá gi törvény időszerűsége. Valóban így van, időszerű, tessék, lássunk hozzá, itt az őszi ülésszak, csináljuk meg, ha ilyen nagy az egyetértés a kormánypártok és az ellenzék között! Én is úgy érzem, hogy nem jó az, ha egyegy nagyobb beruházásra mindig külön törvényt alkotunk, és külön szabályozzuk az eljárási rendet, mert ez annullálja az általános államigazgatási szabályokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, valamint az egyes szakhatóságok jogkörét egy bizonytalan
