Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 17 (151. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
3548 szakaszban kellő támogatást kapott. Ez tulajdonképpen egy egyszerű történet. A 47. indítványban azt gondol tam javasolni, hogy ne az egyébként hatóságként eljáró szervezet foglalkozzon a pénzügyekkel, hanem ez maradjon a beruházóra. Remélem, hogy ez a végén is támogatást fog kapni, így nem keverednek a különböző feladat- és hatáskörök. A másik kicsit bonyolulta bb ügy, a 44es, ahol is azt a fajta korlátozást javasoltam elhagyni, miszerint az állami tulajdonban lévő földek vagyonkezelője az előterjesztés szerint nem jogosult az egyszeri térítésre. Azt gondolom, hogy nem felelevenítve az előző órának a vitáit, az egész gondolkodást jellemzi pont ennek a tilalomnak a bent léte, mert ez picit költségvetéscentrikussá, nem pedig gazdálkodáscentrikussá teszi a gondolkodást. Azt gondolom, hogy mivel egyébként is napirenden van a védett területek, mégpedig döntően az áll ami tulajdonban lévő védett területek vagyongazdálkodási kérdéseinek a kialakítása, ez a tilalom az ebben az irányban teendő további lépéseket is gátolja, és azt gondolom, ha ez a tilalom bent marad, akkor azt a vitát és nehézségek sokaságát, ami jelenleg az ugyancsak állami tulajdonban lévő állami erdővagyon körül jelen van, áthelyezzük, exportáljuk a majdan tiszta profilú vagyongazdálkodással foglalkozó nemzeti parkok esetére is. Ezt a lehetséges és nemkívánatos fejleményt is elkerülendő javasoltam a 44. pontban ennek az említett tilalomnak a feloldását, nevesen tehát, hogy az állami tulajdonban lévő föld vagyonkezelőjét is illethesse meg ez a bizonyos egyszeri térítés. Ennél a pontnál mondtam volna még el egykét, már a korábbi kétperces parádé kapcsán el mondott gondolatomat is. Azt gondolom, hogy a gazdák gondolkodását nekünk nincsen jogunk minősíteni. Ezért is intettem oda Lezsák képviselő úrnak, amikor nekem tulajdonított valami olyat, mintha én osztályoztam volna maradi és nem maradi gazdákra őket. Nem . A mi feladatunk nem akármiféle minősítés, hanem sokkal inkább, tudván azt, hogy az emberek kisebbik hányadából válik felfedező, merthogy az emberek túlnyomó többsége a változástól fél, teljesen okkal, a változásokat akkor lehet az ő számukra is elfogadha tóvá tenni, ha ebben megtalálják a saját maguk számítását, és nekünk a tisztünk és dolgunk olyan feltételeket teremteni, és ezeket a feltételeket bemutatni nekik, hogy ők utána kisebb félelemmel vágjanak bele az újdonságokba. Mert hogy újdonságok vannak, é s változtatni nekik is kell, ezt azért el kell tudnunk nekik mondani, és még egyszer, azt gondolom, hogy ennek az elmondása nem jelenti az ő jelenlegi gondolkodásuk minősítését. Én legalábbis így vélekedem erről. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK ( Harrach Péter) : Pap Jánosé a szó. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek mindenkitől, mert azt mondtam, hogy e szakaszban nem szólok, viszont Balsay István képviselőtársam megkért arra, hogy két nagyon fontos módos ító indítványa mellett érveljek, és mindjárt meglátják önök is, hogy miért fontos ez a módosító indítvány. A 36. pont alatt képviselőtársam egy nagyon jó dolgot vett észre; kár, hogy mi ezt nem vettük észre. Ugyan a 37. pontban Tóth István é s Parragh Dénes is az egyik részét, a faiskolát kiveszi, viszont ő a vetőmagtermesztést és a szaporítóanyag előállítását is kiveszi. Igen tisztelt képviselőtársaim, amikor arról beszéltünk, hogy sok szigorítás és sok korlátozás van, akkor tessék mondani, v ajon a vetőmagtermesztést miért nem lehet folytatni? Mondjuk, ha gyepünk van, fűmagelőállítást miért nem lehet ott folytatni? Vagy szaporítóanyagelőállítást miért nem lehet? Lehet olyan időszak, az előbb beszéltünk róla, amikor nagy szerencsénk volt - ug yan néhányan nem értették a múltkor, amit mondtam , hála a Jóistennek, három éve nincs árvíz. Ebben az időszakban lehet szépen termeszteni. A rizikó benne van, ezért van a bizonyos korlátozás vagy az egyszeri fizetés. Ez benne van - de ezeket a tevékenysé geket miért ne lehetne folytatni?
