Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. BÓTH JÁNOS (MSZP):
346 kifejezetten munkavállalóbarát. És munkavállalóbarát az a módosítás is, hogy a munkavállalóknak a munkavédelemmel kapcsolatos érdekképviseletét hangsúlyossá teszi. Ezzel kapcsolatban is fogalmazódtak meg aggodalmak. Amit Jauernik képviselőtársam emlí tett, hogy lesznek olyan munkáltatók, ahol nem fog létrejönni az 50 főt foglalkoztató munkáltatóknál a munkavédelmi képviselők kötelező választása, azt gondolom, hogy kevés ilyen lesz. Nagyon pozitívnak értékelem, hogy a tervezet rendelkezik a munkaegészs égügyi szaktevékenység fogalmának és szükségességének bevezetéséről. A munkavédelmi szabályozás eddig ezt tételesen nem nevesítette, és a korábbi gyakorlatban nem is igazán funkcionált, bár eddig sem tiltotta semmi. A munkaegészségügyi szaktevékenység tém aköréből legtöbbször csak az előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatokra összpontosítottak, ráadásul nemegyszer az üzem, a technológia, a munkavállalók várható igénybevételének alapos ismerete nélkül. A jogi szabályozás és a hozzá tartozó szakmai tart alom így lesz majd komplex. Fontosnak tartom, hogy külön szóljak arról, hogy a legjelentősebb munkavédelmi feladatok a javaslatban több oldalról kapnak megerősítést. Az üzembe helyezés, az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a soron kívüli gépellenőrzés, a megelőzési stratégia kialakítása, a kockázatértékelés szaktevékenységnek minősül majd, azaz a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek közreműködése elengedhetetlenül szükséges lesz ezek teljesítése során. (18.40) Én a kockázatértékeléssel kapcs olatos módosításokat tartom rendkívül indokoltnak, és helyeslem, hogy a jövőben a kiemelt kockázatú helyzetekre vonatkozó eljárások elmulasztása majd többletszankcionálással jár. Nem vagyok egyébként szankcionáláspárti, de Rákos Tibor képviselőtársam említ ette a vezérszónoki felszólalásában, hogy valahogy Magyarországon nem igazán akaródzik a munkavédelmi szabályokat betartani. Sajnos, ha magunktól nem megy, akkor valamilyen szankciókat mégiscsak be kell építeni, hogy a dolog működjön, hangsúlyozom: az embe rek, a dolgozók védelmében. Én kiemelésre méltónak tartom a javaslat azon rendelkezését is, amely arról rendelkezik, hogy a munkáltató feladatai elvégzésébe bizonyos feltételekkel munkavédelmi szakembert kell bevonjon, és indokolt a pontosítás a munkavédel mi feladatot ellátó személy minimális feladatainak meghatározása tekintetében is. Természetesen ez csak akkor fog jól működni, mint az élet annyi más területén, ha ehhez a feladatot ellátó személy megfelelő jogosítványt, hatáskört, kompetenciát kap a munká ltatótól. Az előttünk lévő javaslat tehát áttekinti az alaptörvény kiadása óta eltelt időszakban keletkezett gyakorlati tapasztalatokat, figyelembe veszi a munka világának gazdasági, jogi és társadalmi változásait, amelyek természetszerűleg követelik meg a munkavédelemre, munkaegészségügyre vonatkozó korszerűsítést is. Megítélésem szerint az előttünk lévő törvényjavaslat hosszú távon alkalmazható szabályozást léptet hatályba, amely megfelel az Európai Unió egy új tagállamtól elvárható szabályozásának. Köszö nöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bóth János képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének. DR. BÓTH JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Hozzászóláso mban a törvénymódosítás egészével kívánok röviden foglalkozni, és különösen a törvénymódosítás erényeire szeretném felhívni a figyelmet. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. számú törvény elsődleges célja az, hogy a Magyar Köztársaság területén élők al kotmányban meghatározott, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát a munkavédelem megszervezésére irányuló állami kötelezettségként a munka
