Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
344 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató munkaadóknál. A törvény azt tudja kikényszeríteni, hogy a választás megtartásra kerüljön, azt nem tudja kikényszeríteni, hogy meg is válasszanak valakit. Ha nincs sen ki az adott munkavállalók közül, aki ezt elvállalja, akkor ott nem lesz képviselő, a törvény bármilyen szándéka mellett sem. Mindezt figyelembe véve azt gondolom, hogy lesznek olyan munkahelyek, ahol lesz munkavédelmi képviselő, és lesznek olyanok, ahol ne m lesz, pedig több mint 50en dolgoznak. (18.30) Azért gondolom, hogy lesznek munkahelyek, ahol nem lesz ilyen képviselő, mert a dolgozókat meg lehet félemlíteni, el lehet velük beszélgetni, hogy miért kellene ez. Arról beszélhetünk, hogy mekkora terhet j elent ez a munkaadónak. Összességében nem túl nagyot, de azért jelent bizonyos terhet, mert a munkaidőkedvezmény 10 százalék, a feltételeket, eszközöket biztosítani kell. A törvény elég szigorú, és ezt nem is kérdőjelezem meg. Tehát ezek kellenek, ha azt akarjuk, hogy ezek jól dolgozzanak és a célnak megfelelőek legyenek. Tehát nem kérdőjelezem meg ezeket a jogosítványokat, csak azt mondom, hogy ez terhet jelent. Éppen ezért, mint ahogy jó néhány munkaadót ismerek én is, és valószínűleg képviselőtársaim is , ahol tévedésből sem akar senki szakszervezetet - mert ha véletlenül akarnak, akkor nem sokáig kell nekik odamenni dolgozni , azt gondolom tehát, hogy lesznek munkahelyek, ahol nem lesz ilyen képviselő, és lesznek, ahol megjelennek. Biztos vagyok benne, hogy megjelennek az önkormányzati intézmények, önkormányzati munkaadók, ahol lesznek ilyen képviselők, mert a köztisztviselők, közalkalmazottak, a hivatásos szervek dolgozói pontosan ismerik a jogszabályi feltételeket, őket különösképpen nem fogja senki fe nyegetni azzal, hogy elbocsátja, mert miért fenyegetné őket bárki is. Éppen ezért minden olyan helyen, ahol 50 főnél több közszolga dolgozik, lesz ilyen képviselő. A törvényhozói szándék nem azt tartja legfontosabbnak, hogy az általános iskolákban, a tűzol tóságokon, a rendőrkapitányságokon, a polgármesteri hivatalokban, közepes méretű városok polgármesteri hivatalaiban legyen ilyen képviselő. Éppen ezért, az előttem szóló képviselőtársam már jelezte, hogy az önkormányzati szférát át kell nézni mindenképpen ilyen szempontból, és valamilyen módon az általam is kifogásolt helyzetet kezelni kellene. Különösképpen azért tartom fontosnak ezt áttekinteni, mert az önkormányzati törvény azt írja elő, hogy önkormányzatok törvény erejénél fogva kaphatnak feladatot, de a feladat végrehajtásának fedezetét is biztosítani kell az önkormányzatoknál. Ha egy nagyon rövid számítást végzünk, hogy hány olyan intézmény van, ahol ennek létre kell jönni, akkor azt látjuk, hogy jó néhány százmillió forintos nagyságrendet képvisel éve nte ez a többletteher önkormányzati szinten, mert az a 10 százalék munkaidőkedvezmény lehet, hogy valakinek belefér az idejébe, de összességében minden tizedik képviselő egy létszámot jelent. Mert ha valakinek úgy van kiszabva, és reményeim szerint a közs zolgálatban mindenkinek ki van szabva a napi, heti munkaideje, arra van feladat, ha 10 százalék munkaidőkedvezményt adunk, akkor minden tizedik munkavédelmi képviselő után egy pluszlétszám igény jelentkezik. Éppen ennek megfontolását javaslom, és azt kére m, hogy majd a módosító indítvánnyal ezt a problémát próbáljuk megoldani, hogy érjük el azt a szándékot, ami ennek a törvényjavaslatnak a szándéka, hogy ott, ahol valóban veszélyes munkavédelmi helyzetek vannak, lépjünk előre a munkavédelem területén is. K öszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Kétperces hozzászólásra megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének. GÚR NÁNDOR (MSZP) :
