Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. BARÁTH ETELE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
3402 szólt. Erre szeretném emlékeztetni Szájer urat, aki elmondta, hogy nem szeretné elfelejteni ezt a mai napot. Továbbá megmondom ő szintén, egyáltalán nem is értem, hogy miről szól akkor, amikor az elmúlt két év elvesztegetett idejéről beszél, és azt mondja, hogy bármifajta válságintézkedést hozni kell, tekintettel arra, hogy az itt elhangzott hozzászólások valóban mind arról szóltak, hogy mit tett a kormány az előző időszakban. Attól félek, hogy pontosan Szájer úr felejtette el, ami itt elhangzott, és csak az ő saját kérdéseit próbálta megfogalmazni. Én közben egyeztettem arról, hogy természetesen az ön által föltett kérdésekre részle teiben is fogunk válaszolni, nemcsak most, ebben a 15 percben, hiszen minden egyes ilyen kérdésfeltevés összérdekű, tehát nemcsak egy kormánynak, hanem az egész országnak érdeke. Annyit hadd tegyek hozzá, hogy ennél sokkal több és súlyosabb kérdés megoldás a vár még Magyarországra, mint amit itt ön föltett. Ha kell, akkor fölsorolok még 1520 olyat, ami sorskérdés Magyarországon, a migrációtól kezdve a demográfiai kérdésekig, az egészségbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig, ami a következő 1015 év nagyon kom oly problémája, amivel szembe kell néznünk. Nemcsak ennek a kormánynak, hanem majd önökkel együtt a folyamatosan ellenzékben lévő, mindenkori kollégáknak. (14.00) Annyit hadd tegyek hozzá talán bevezetőként, hogy azért egy nagyon jelentős változás, ami az ön kérdésében is fölmerült, indirekt módon megválaszolásra került. Itt az volt, hogy jaj, bizonytalanság van, mert Brüsszelben nincsen vezető, meg most éppen nincs itt tárca nélküli miniszter kinevezve. Május 1jével Magyarország az Európai Unió tagja lett . Ezzel egyáltalán nem biztos, hogy mint tagállam egy tárca nélküli miniszternek kell tovább a felkészülést koordinálni, ezzel foglalkozni. Itt körülbelül 11en voltunk, akik ültünk a kormány részéről, több miniszter volt jelen, államtitkárok szóltak hozzá , ezzel bizonyítván, hogy ez egy összkormányzati feladat, és ennek koordinációja és egyeztetése folyik a kormányon belül, és talán ön is megtapasztalta azt, hogy milyen munkamegosztás van a tárcában, a tárcák között és a frakció illetékes képviselői között . Azt gondolom, ez a legjobb fémjel, hiszen az egész ország előtt ilyen munkamegosztás áll, és azt hiszem, ez az együttműködés az, ami a legfontosabb. Talán az is elkerülte az önök figyelmét, ami szintén egy hozzászólásban elhangzott, hogy alapvetően megvá ltozott ennek a kormánynak a belső magatartása, iránya a jövő tekintetében. Nemcsak azért, mert létrejött egy Nemzeti Fejlesztési Hivatal, amely nagyon fontos intézmény, hanem minden egyes minisztériumban a fejlesztések, beruházások tevékenysége jelentős s úllyal van már jelen, és a jövőn dolgoznak mindezek a tárcák. Természetesen bizonyos idő kell ahhoz, hogy ezt mindenki más észrevegye, de ez így folyik. Tehát egy fejlesztéspolitikai komoly koncentráció van a kormányzat munkájában. Ez egyébként nemcsak az európai uniós források felhasználása érdekében fontos, hanem a valamennyi tárcánál elvégzendő feladat érdekében nagyon fontos. Itt nekünk tényleg a fejlődésről és a fejlesztésről kell beszélni, és a 2007 utáni időszakra történő felkészülésnek is erről kell szólnia. Hogy ne mellébeszéljek a dolognak, azért egykét kérdésre konkrétan szeretnék válaszolni, ami nagyon jellemzően van föltéve. Azt kérem a hallgatóktól, ha valaki még mindig itt ül, és hallgatja ezt a vitát, emlékezzen vissza, például miről szólt S urján úr vagy miről szólt Varga Mihály képviselő úr vagy Szájer úr, például a nettó befizetések vagy a többletforrások vagy annak „elvesztése” kapcsán; és hogy volt valami véleményeltérés a pénzügyminiszter és Baráth Etele között az adott időszakban, amiko r is Surján úr meg tudta növelni azokat az összegeket, amelyeket elkötelezettségként Magyarország 2004ben megkaphatott volna. Először, bizony, ez úgy hangzott Surján úrtól, hogy megnövelték ezt a lehetőséget; aztán megtudta a magyar kormány, hogy nem errő l van szó, hanem a hároméves lehetőség: ugyanannyi marad, csak az első évre állna rendelkezésre több pénz, és ez a több pénz az elkötelezettségeket nehezíti, és a kifizetések százalékát csökkenti. Csak tájékoztatásul mindenkinek hadd mondjam el, 2000ben S panyolország a 2007ig terjedő időszakában az első évben semmit nem használt föl abból a pénzből, ami lehetőségként rendelkezésére áll. Csehország a
