Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
3398 Hogy a gazdákat és a vállalkozókat kelle tá mogatni, kelle erre vonatkozóan programot hirdetni, erre szintén azt hallottuk, hogy ebben a tekintetben rendben vannak a dolgok. Hasonlóképpen értetlenséget láthattunk az arcokon és a hozzászólásokban a tekintetben, hogy vane javítanivalója a kormánynak a nemzeti érdekérvényesítés tekintetében, tehát az adminisztratív döntéshozatali mechanizmusnak az Európai Unió ütemére való felzárkóztatása tekintetében. Nekünk, az Európai Parlamentben is dolgozó képviselőknek sajnos gyakori élményünk volt az, hogy a ko rmány gyakran lemaradt a fontos döntésekről, és emiatt Magyarország elesett jelentős pénzektől. Nem kaptunk választ arra, hogy lesze változás az uniós posztokra történő kinevezésekkel kapcsolatban. Hasonlóképpen nem kaptunk arra választ, hogy készülneke a reménytelenül leszakadók megsegítésére programok. Ezt a kormány egy négypárti és kormány közötti megállapodásban két évvel ezelőtt vállalta. Nem tudjuk és nincs világos irány azzal kapcsolatban, hogy a világos gazdaságpolitikai célok megfogalmazódnake é s lesze világos dátuma az euró magyarországi bevezetésének. A bérek felzárkóztatásával kapcsolatban is azt hallhattuk, hogy a dolgok itt mind rendben vannak, nem szükséges egy olyan program, amely az európai bérekhez zárkóztatja fel a magyar béreket. A mu nkaerőáramlásról több szó esett. Itt talán volt valami reménykeltő elmozdulás, de ezen a területen sem teljesen megnyugtató a helyzet. Kovács László pedig arról beszélt, hogy a tájékoztatás is minden tekintetben rendben van, nem kell ezen lényegesen válto ztatni, tehát továbbra sem számíthatunk arra, hogy a különböző társadalmi csoportok, amelyek a saját szakmájukban szükséges gyakorlati és konkrét információkra várnak, azokhoz ezek eljutnak, hiszen ez minden rendben van. Mi nem ezt tapasztaltuk amikor az o rszágot jártuk, és az emberekkel beszéltünk. Hasonlóképpen a határon túli magyarok kérdésére sem tértek ki a kormánypárti hozzászólók, úgyhogy maradtak hiányérzetek. Nekem az az elképzelésem és az a véleményem, hogy folytassuk ezt a beszélgetést, folytassu k az Európai Unióval kapcsolatos cselekvési programokat, és ne a múlttal foglalkozzunk, hanem a jövőben szükséges cselekvésekkel, ezekhez a cselekvésekhez pedig a Fidesz a jövőben is megadja a támogatást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék i pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Kis Zoltán államtitkár úrnak. DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Az Orbánkormánynak volt egy nagyon jó szlogenje, megmondom őszintén, tetszett: merjünk nagyok lenni. Menjünk ki ebből a pesszimista, kicsinyes, depressziós hangulatból, és az európai uniós tagországokhoz méltóan mutassuk meg, hogy mennyire vagyunk jók, mennyire vagyunk erősek és bizonyos tekintetben menn yivel vagyunk jobbak egyes tagállamok felkészültségénél, adottságainál, lehetőségeinél. Azt gondoltam, hogy az az optimizmus, ami engem is tényleg megfogott és megpróbáltam én is nemcsak naggyá válni, hanem annak is látszani, úgy tűnik, hogy ez kormányzatf üggő. Ellenzékből már egy szkeptikus, tényleg XIX. század végi búskomorság üli meg a Fideszt, és ennek nem örülök. Nem örülök, mert ez egy kicsit mindenkit visszavet, és lassan már én sem vagyok olyan optimista, mint ahogy azt elvárta tőlem annak idején az a párt, amely ugyanolyan elévülhetetlen érdemeket szerzett az európai uniós csatlakozás tekintetében, mint elődje az Antallkormány, a Hornkormány és ezt a fázist a Medgyessykormány fejezte be. Feltételezhetően a rossz hangulatnak egyik oka lehet az is, hogy ezt a szerződést és ezt az Európai Unióhoz való csatlakozást egy másik kormány volt hivatott aláírni. Nos, azt gondolom, hogy a pesszimizmust félretéve Szájer képviselő úr felszólalásából egykét optimista és konstruktív hang is kicsengett, és az egé sz vitában arról szólt a történet, hogy mi az, ami nem érhető el, mi az, ami veszteségként éri az országot, és nem került arról szó, hogy mi az, ami többletet, pluszt hoz.
