Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP):
3387 csatlakozás esélye nagyobb mértékben függ a belső támogatottságtól. Ha továbbra is másodlagos szempontnak tekinti a társadalom a belső integrációnak a szükségességét, akkor a csatlakozá s sokáig elhúzódhat. Tisztelt Képviselőtársaim! A FideszMagyar Polgári Szövetség éppen ezért mutatta be a tíz pontját, többek között kérve a kormányt, kerüljön végre nyilvánosságra, kik lesznek azok, akiket a csatlakozás hátrányosan érint; a kormány ne ti tkolja tovább az ezzel kapcsolatos elemzéseit, dolgozzon ki intézkedéscsomagot a reménytelenül leszakadók megsegítésére; a szövetség nemzeti petíciójában foglaltaknak megfelelően legyen partner a problémák orvoslásában - azt hiszem, ez mindnyájunknak érdek e. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Gál Zoltán képviselő úrnak, MSZPfrakció. DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A belügyi együttműködésről szeretnék röviden szólni, mi nt egy olyan területről, amely viszonylag új az uniós közösségi együttműködésben, részben pedig bizonyos értelemben sajátos is. Elöljáróban azonban szabad legyen elmondanom, hogy én is azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy itt ma nekünk a felkészülés címén inkább tényleg a jövőről kellene beszélni, annak megkísérléséről, hogy bizonyos folyamatokat, most már mint az Európai Unió tagja, hogyan értékelünk, milyenek lehetnek ezek a folyamatok, milyen hatást gyakorolhatnak a magyar társadalomra. Ennek van, azt hiszem, igazándiból értelme, mert a felkészültség mint olyan május 1jén eldőlt. A másik megjegyzés ehhez a vitához kapcsolódik. Teljes mértékben egyetértek azokkal, akik hangsúlyozzák, hogy az uniós tagság előnyei kihasználásainak nagyon lényeges fel tétele az állami cselekvés, az állami jelenlét, hogy mit csinál az állam. De ha azt az érzetet erősítjük, ami itt nagyonnagyon sok felszólalásban nekem legalábbis kicsendült, még kormánypártiban is, hogy minden az államon múlik, akkor, azt hiszem, nagyon rossz úton járunk. Ha nem segítjük azt elő, hogy az állampolgárok, az egyén, azoknak kisebbnagyobb közössége a maguk aktivitásával, a maguk érdekei mentén maguk is közvetlenül próbáljanak ebben a nagy térségben jelen lenni és kihasználni az előnyeit, akko r, azt hiszem, többen lesznek a vesztesek, mint amennyien kellene hogy legyenek. Nem szabad azt az érzetet keltenünk, hogy kérem szépen, az “állam bácsi” itt megint mindenkit kiszolgál, neked elég, ha megírod a pályázatot, és akkor jön a pénz. Nem így műkö dik a dolog, és nekünk nem szabad ezt az egyébként erős történelmi hagyományokból táplálkozó állampolgári érzetet erősíteni. Ez nem EUkonform dolog, ha szabad ezt a kifejezést használni. Ami pedig a belügyi együttműködést illeti, annyit csak nagyon rövide n, hogy azt hiszem, ez olyan területe az Uniónak, ami kényes téma. Valljuk be őszintén, az uniós állampolgárokat tulajdonképpen a csatlakozás kapcsán két dolog foglalkoztatja, már ami a közvéleményt illeti: az egyik a munkaerőáramlás, a másik pedig az, ho gy mi lesz a bűnözéssel; ugye, az új tagok hozzák a bűnözőket, a bűnözők beáramlanak az Unióba - van egy nagyfokú fenntartás. Ezért érdemes hangsúlyozni, hogy mi, magyarok egy jó közbiztonságot viszünk be az Unióba: az összehasonlítható számok szintjén Mag yarországon a százezer lakosra eső bűnözés alacsonyabb a korábbi tagok nagy részénél. S úgy hiszem, hogy az eddigi bűnügyi együttműködésben a magyar bűnüldöző szervek mutatták azt a készségüket és képességüket, amely lehetővé teszi, hogy most már teljes ta gként bekapcsolódva az Unió bűnüldöző intézményeibe, tudják szolgáltatni azt a hátteret, ami mind a szervezett bűnözés, mind a terrorizmus, mind az egyéb területeken a magyar bűnüldöző szervek képességeit mutatja. Hozzátartozik ehhez az is, hogy mi is nyer ünk közbiztonság terén is az uniós csatlakozással, hiszen olyan információkhoz juthatunk, amelyek segítik az itthoni bűnüldözést is, és azt hiszem, fogalmazhatunk úgy is, hogy viszonylag rövid időn belül Magyarországon már nemcsak
