Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
3369 kiszolgáltatottá válnak vállalkozásaink az európai verseny során a kapuk megnyitásával. Hadd emlékeztessem képviselőtársaimat arra, hogy hazánk gazdasága már régóta nyitott gazdaság, hiszen e xportunk közel 80 százaléka már több éve az EUban értékesül. Nem most, május 1jével nyíltak meg a kapuk. Verseny már eddig is volt Magyarországon, hazánk vállalkozásai már több éve tudják, mit jelent a gazdasági verseny. De tisztában vagyunk azzal is, ho gy vállalkozásaink kondícióját erősíteni kell, növelnünk kell versenyképességünket, hogy minél jobban helyt tudjunk állni. Nem azért van szükség a versenyképesség növelésére, mert nincs megfelelő versenyképességük a magyar vállalkozásoknak. Nem! Azért van rá szükség, hogy erőteljesebb versenyképességünk legyen. Minden egyes országban megtalálhatók ezek az intézkedések, a már bent lévőknél is, Ausztriában, Hollandiában, Olaszországban vagy Franciaországban is. A versenyképesség növelése a jobb helytállás érd ekében rengeteg pályázatot és ezzel együtt lehetőséget teremthet vállalkozásaink számára, amivel hatékonyabban, gazdaságosabban, és ami a legfontosabb, mindenki számára elérhető módon kívánjuk segíteni, jobbítani vállalkozásaink kondícióját. Úgy gondolom, ez az a terület, ahol a leginkább kidomborodik a két kormány gazdaságfilozófiai véleménykülönbsége. Az Orbánkormány hangzatos Széchenyitervével szemben mi az egész kis- és középvállalkozási szektort tekintjük célcsoportnak, nem csupán azt az 5 ezer válla lkozást, ami a szektor 0,4 százalékát jelentette. A vissza nem térítendő támogatások, ingyen pénzek helyett nagyobb hangsúlyt fektettünk a hatékonyabb felhasználást biztosító, sokkal szélesebb kör által igénybe vehető és nem utolsósorban a hatékonyságot so kkal inkább mérhetővé tevő, számon kérhető támogatási formák kialakítására, így például az adókedvezményekre, a kedvezményes hitelekre és a garanciakonstrukciókra. (11.30) Nagy súlyt helyeztünk ugyanakkor a pályázati rendszer normatívvá tételére, valamint az EUs pályázati rendszerrel történő harmonizációra is. A pályázatok nem a speciális ágazati célokat, hanem szektorsemleges módon valamennyi növekedésorientált kis- és középvállalkozás fejlődését, teljesítménynövekedését gyorsító, a foglalkoztatásképesség et javító, az európai piacon való helytállásukat elősegítő célokat szolgálták. Ebben kerültek meghirdetésre a különböző hitelek. Ebből mindössze a Széchenyikártyát szeretném kiemelni, amely 2002 őszén indult, és 2003ra 2800 vállalkozó vette igénybe egymi llió forintos nagyságrendben, ami 2,6 milliárd forintot tett ki. Jellemzően 2004re már 15 ezer Széchenyikártyával 50 milliárd forint hitel van kinn, ami a kisvállalkozások likviditását biztosítja, és ennek a növelése félévtől 10 milliós nagyságrendre eme lkedik fel. Ahhoz, hogy jól összeállított és minden tekintetben az uniós követelményeknek megfelelő pályázatok kerüljenek benyújtásra, a GKM nagy hangsúlyt fektet a pályázatírók és a pályázati tanácsadók képzésére. Az első ilyen képzési program az uniós cs atlakozás előtt fejeződött be, óriási érdeklődés és várakozás keretében. Az ötszáz pályázatíró és pályázati tanácsadó minden tekintetben megfelelő szakmai képzést kapott, hogy az uniós pályázatok során a lehető legnagyobb mértékben tudják lehívni az uniós pénzeket, azokat a lehető leghatékonyabban tudják felhasználni. A képzés sikerére jellemző, hogy csak Budapesten több mint harmincszoros volt a túljelentkezés, és ez a program nem állt le. Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, el kell mondani, hogy ezek ha tása a gazdaságban, mint mindenkor, a legpontosabban mérhető, és ezek hatása már érezhető, ami azt mutatja, hogy helyes úton vagyunk. Elég, ha csak a számokat nézzük, és összevetjük a korábbi adatokkal: a gazdaság egyre növekvő ütemben gyorsul, nő a beruhá zások száma, a tőkebeáramlás mértéke, nő a foglalkoztatottság, nő az export, az export az előző évhez képest 22 százalékkal. Azt gondolom, hogy mindezek mutatják, hogy fokozatosan sikerült visszanyernünk a befektetők bizalmát 2001 után, ami arra utal, hogy hazánk versenyképessége nemhogy csökkent, de jelentősen javult a korábbi időszakhoz képest.
