Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
3367 Látható tehát, hogy egy lényegesen kevésbé felkészült ország, Szlovákia az elmúlt időszakban hogyan előzte meg Magyarországot a mezőgazdaság EUfelkészülése területén. Míg két évvel ezelőtt Szlovákia a felkészülés szempontjából még mögöttünk volt, mára lényegesen megelőzött minket. És sajnos más területen is, például a “tokaji” megnevezés használata terén a szlovákok jobban tárgyaltak. El tudták érni, Németh Imrével szemben, hogy kibővíthessék a tokaji borvidéket, hiszen Trianon idején ott csak 200 hektárt használtak szőlőművelés céljára, Németh Imre viszont beleegyezett, hogy több mint 500 hektárt tokajiként használhassanak Szlovákiában. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ők is magyarok!) Ebbő l is látható, hogy a szlovákok lényegesen jobban érvényesítik a nemzeti érdekeiket, mint mi. Persze a magyar gazdák okkal tehetik fel a kérdést: ők miért nem kaphatták meg a támogatást előbb, mint ahogy a szlovákiai gazdák megkapták? Nekik miért kellett er re többet várniuk? Nálunk miért kell még mindig attól félni, hogy vajon az ügynökség, amelyik a pénzt kifizeti, működni foge, és így hozzájutnake az EUtámogatásokhoz? Mert Szlovákiában már ettől sem kell félni, a működő ügynökségen keresztül fizették ki számukra az előleget, nem pedig különböző zűrös és költséges pénzügyi konstrukciókon keresztül. (11.20) Így tehát ők ebből a szempontból is előnybe kerültek velünk szemben. Magyarország egyértelműen lecsúszott, más tagjelölt országok megelőztek minket. Sajnos a magyar gazdáknak számos bizonytalansággal kell szembenézniük, mert a szocialisták nem tartják be az ígéreteiket. Csak egyetlenegy elemet hadd emeljek ki: újsághirdetést adtak föl annak idején, hogy az akkor 300 forintos sertésfelvásárlási ár 350 f orintra fog emelkedni - a választások előtti időben járunk , de majd 400hoz fog közelíteni. Hol vagyunk ettől? Örülhetünk, ha a gazdák ennek a szocialisták által ígért árnak a felét megkapják. Arról már ne is beszéljünk, hogy a választási programjuknak m ég a címét sem tudták beváltani, miszerint majd felvirágoztatják a magyar mezőgazdaságot. Bizonytalanságban vannak a magyar termelők, mert megtévesztik őket, sőt gyakran tévednek is a kormányzati tisztviselők. Például épp az előbb Kovács László azt állítot ta, hogy a búzára az Európai Unióban kvóta van. Mindannyian tudjuk, hogy ez nem igaz; bizonyos támogatási korlátozások vannak, de azoknak közük sincs a kvóta szabályozásához. Ha bármelyik magyar gazda ilyet mond vidéken, amikor kormányzati tisztviselővel a z európai uniós csatlakozás kérdéseiről tárgyal - erről egyébként nálam panaszkodtak is gazdák , akkor a kormányzati tisztviselők durván rendreutasítják, kiigazítják őket. Kovács Lászlóval szemben miért nem teszik ezt meg önök, akik értenek az Európai Uni ó mezőgazdasági kérdéseihez? A magyar gazdák bizonytalanságban vannak, mert azt látják, hogy a kormány sem tudja, mit akar csinálni, és bizonytalanságban vannak azért is, mert nem mondja meg nekik a kormány, hogy milyen következményei lesznek az uniós csat lakozásnak. Propagandabeszédből van bőven - ilyet hallottunk az előbb is , ellenben az a helyzet, hogy van egy tanulmány, amit a kormány megtárgyalt, és amit Németh Imre jegyzett. Itt van nálam ez a tanulmány. Ez egy nagyon jó írás, kifejezetten jó tanulm ány, egy kormányzati anyag arról, hogy milyen következményei lesznek a magyar mezőgazdaság EUcsatlakozásának. Csak néhány adatot szeretnék ebből önökkel ismertetni. Azt mondja ez a tanulmány, hogy a tejtermelő gazdák 3040 százaléka kénytelen lesz felhagy ni a termeléssel - ez 15 ezer családot érint kedvezőtlenül ; a sertéstartással foglalkozó gazdák 2030 százaléka lesz kénytelen felhagyni a termeléssel - ez 5 ezer családot érint ; a csirketermeléssel és tojástermeléssel foglalkozó gazdák 40 százaléka le sz kénytelen felhagyni a termeléssel - ez 2025 ezer családot érint kedvezőtlenül. Ez együtt mintegy 50 ezer család, további 50 ezer munkahely pedig a mezőgazdaság más ágazataiban szűnik meg. Ezt mondja ez a tanulmány, a kormányzat tanulmánya. Azt is mondj a ez a tanulmány, hogy ráadásul ezeknek az állásoknak a nagyobb része a nagyobb cégeknél fog megszűnni, és csak kisebb része a kisebb vállalkozásoknál.
