Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ÉKES JÓZSEF, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3294 változott, hogy a kormány által és általunk javasolt kistérségi finanszírozási háttér biztosítása egy megbízotti szint beemelésével történt, amely tulajdonképpen a kormány kinevezési kompetenciájába tartozott. Én akkor is szóvá tettem, hogy elsődlegesen a térségi társulásoknak kellene magát a megbízotti rendszert vagy adott esetben a felépítményt a térségi társulásoknak megpályáztatni és általuk megfogalmazott megbízottakat képezni olyan szintre, hogy valóban a társulások a számonkérés rendszerébe is minden további nélkül bekapcsolhatók legyenek. A megyei területfejlesztési tanácsot '96 végén, '97ben hoztuk létre Veszprém megyében; példaként mondom ezt is: akkor a 9 térségi társulás teljes szavazati joggal, a kamarák, munkaadóimunkavállalói oldal, OTK, valamint a minisztériumi megbízott, aki vétójoggal rendelkezett. Ezen, én úgy érzem, ma sem lenne szabad változtatni. Ez teljesen logikus, hogy kapcsolódott, kapcsolható volt, és meghívható volt az összes olyan megyei civil szervezet, aki érdekelt volt a megyei fejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában. '98ban létrehoztuk a Középdunántúli Regionális Tanácsot, amelynek 9 térségi társulás volt a tagja. Ott is haso nlóképpen a kamarák, valamint a minisztérium által nevesített személy és az OTK vett részt ebben a tevékenységben. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy a térségi társulások, megyei területfejlesztési tanácsok első alkalommal '98ban kaptak forrást, míg a reg ionális tanácsok a 2001es költségvetésnél jutottak olyan forráshoz, amely alapján egyfajta gazdálkodást is el tudtak indítani. Itt már a számonkérhetőség szerepe be kellett volna hogy kapcsolódjon a rendszerbe. Nagyon sajnálom, hogy a megyei területfejles ztési tanácsok a 2000. évi törvénnyel úgy lettek módosítva, hogy már csak három térségi társulás szövetkezve adhatott egy képviselőt szavazati joggal, és a regionális tanácsokban is lecsökkent a térségi társulások szerepe. Be lett emelve 12 minisztérium, é s innentől fogva fogalmazzunk úgy, hogy a regionális fejlesztéshez a minisztériumon kívül jóformán senkinek semmilyen köze nem volt, hisz a többségi szavazati jogokat minden további nélkül tudták úgy biztosítani, hogy a megyei jogú városokkal szövetkezve - hisz ezek a megyei területfejlesztési tanácsban is részt vettek - a többségi szerepkört egyegy döntésnél ki tudták alakítani. Most fordul a kocka. Úgy lehet érteni és értelmezni, hogy a megyei területfejlesztési tanácsoknál tulajdonképpen semmi az égadta világon nem változik, ugyanúgy a polgármesterek hozhatják létre magát a tanácsot, nevesítve a kormány által megbízott megbízottat. A megyei területfejlesztési tanácsoknál tulajdonképpen a térségi társulások szerepköre abszolút nem változik. A megyei jogú városoknak továbbra is nagyobb a hatáskörük, mint a térségi társulásoknak. Regionális tanács esetében - itt talán nem értek egyet - politikai szinten is lehet választani. Ez az, ami furcsa nekem, hisz tessék nekem megmondani, hogy számonkérésnél, akinek eg y regionális tanácsba való választása politikai alapon történik, mondjuk, egyfajta forrásbukás esetén milyen szinten lehet számon kérni. Számon lehete egyáltalán kérni? Az tehát egy óriási nagy kérdés, hogy tulajdonképpen ezzel mit teszünk. Én a területfe jlesztési törvényt annak idején úgy értelmeztem, hogy annak lehetőleg politikamentesnek kell lennie, lehetőleg tisztának kell lennie, lehetőleg egy adott térség gazdasági, fejlesztési, környezetvédelmi programjait kell úgy elindítani és megfogalmazni, hogy azok találkozzanak a megyei területfejlesztési tanács programjaival. (21.50) És talán itt fordítanám meg: tekintettel arra, hogy az elmúlt évben el kellett készíteni és ebben az évben le kellett adni az Európai Unió felé is a nemzeti fejlesztési tervet, i tt, ahogy Írországban is ezt hasonlóképpen csinálják, a regionális szintekkel maximálisan egyeztetik, és azt egy követelményként állítják a regionális fejlesztések megvalósítása irányába, számon kérve, ellenőrizve, azon felül a regionális fejlesztési tanác sok pedig további programokat fogalmazhatnak meg önállóan. A regionális tanácsok munkaszervezeteit minden további nélkül önállóan lehet pályáztatni és megválasztani. Talán itt, ebbe a rendszerbe, úgy érzem, hogy túlságosan sok politika próbál meg beleszóln i, és félő, hogy ez minden egyes alkalommal, ahogy a kormányváltások bekövetkeznek,
