Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZABÓ GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3283 ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági előadók felszólalásainak a végére értünk, most a képviselőcsoportok vezérszónokainak a felszólalására kerül sor, 2020 perces időkeretben. Kö zben - ahogy ez ilyenkor lenni szokott - kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Szabó Györgynek, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek. (20.50) SZABÓ GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves kitartó, kötelességtudó Képviselőtársaim és türelmes Érdeklődők! Akinek kezébe került a most vitatott törvényjavaslat, azt tapasztalhatta, hogy igen terjedelmes, széles körű módosításról van szó, én a magam részéről szívesebb en nevezem ezt egy új területfejlesztési törvénynek is. Nemcsak ennyien vették kézbe, mint amennyien itt vagyunk, hanem sokkal több képviselőtársam vitathatta az elmúlt egymásfél esztendő során, sőt mit több, nyugodtan állíthatom, hogy sok ezren láthatták , vehették kézbe, vitathatták különböző változatait, hiszen példátlan, vagy inkább fogalmazzak úgy, példaértékű szakmaipolitikai előkészítés előzte meg a benyújtott törvényjavaslatot. Ennek kapcsán sokfajta vélemény elhangzott, és két jellemzően visszatér ő dologra én is szeretnék reagálni. Volt, aki azt mondta, nem is érti, miért van szükség egy kvázi teljesen új törvényre, hiszen a területfejlesztésnek ma is megvannak a különböző szintű intézményrendszerei, azok ellátják a feladatukat, megfelelően működne k, tehát ez a törvény nyugodtan elhanyagolható. Volt olyan, aki azt a vélelmezést fogalmazta meg, hogy bizonyára azért kell egy új törvény, mert az uniós csatlakozás során van egy ilyenfajta uniós követelmény vagy elvárás. Ez utóbbival kezdeném, mert ezt s zeretném tisztázni a félreértések elkerülése kedvéért. Az Európai Unió ugyan meghatározza a területfejlesztés különböző szintjeit, de semmifajta kötelező előírást nem ír elő az intézményrendszerrel kapcsolatosan. Ezzel arra is szerettem volna reagálni, ami t az egyik ellenzéki képviselőtársam megfogalmazott: netalántán az is gond lehet, hogy késésben vagyunk, miután a törvény a benyújtáshoz képest későn került vitára. Itt az uniós források fogadására alkalmas intézményrendszerrel kapcsolatban szeretném megny ugtatni, hogy erről szó sincs. Aki egy kicsit is tájékozott ebben a kérdésben, az pontosan tudja, hogy az európai uniós források fogadását az operatív programgazdáknak és a hozzájuk kapcsolódó közreműködő szervezeteknek kell elvégezniük. Szóval, nem ez a g ond. A gond az - ezt határozottan le merem szögezni, ezért is indokolt és célszerű ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása , hogy a mai rendszer, a területfejlesztés mai intézményrendszere egyszerűen nem alkalmas a fejlesztéspolitikai, a területfejlesztés i feladatok ellátására. Ezt az állítást kellene röviden indokolni az időkeretek között, és erre tennék most kísérletet. Nos, ha a mai intézményrendszert vizsgáljuk - pillanatnyilag most tekintsünk el az országos szinten jelentkező feladatoktól , akkor azt látjuk, hogy a fejlesztéspolitika feladatai megjelennek a települések szintjén, megjelennek a megyék szintjén, és megjelenhetnek a regionális szinten is. Ami a települési szintet jelenti, közhelyszerű, de mégis igazság, mindannyian tudjuk: a magyar önkorm ányzati rendszer 1990ben, bár rendkívül sok progresszív elemet tartalmazott, mégis premodern irányba fordult, mert ugyan a települések számára igen sokrétű feladatot fogalmazott meg, ugyanakkor a szétaprózott, széttagolt, soksok kistelepülést tartalmazó településhálózat, települési rendszer egyszerűen nem volt alkalmas bizonyos feladatok ellátására. Nyugodtan mondhatom, talán a legkevésbé volt alkalmas arra, hogy a különböző települések fejlesztési feladatait egyegy összetartozó, azonos paraméterekkel va gy identitástudattal rendelkező kistérség vagy nagyobb térség fejlesztéspolitikai törekvéseit, gazdasági erőforrásainak az összefogását összefogja, koordinálja, elősegítse a hatásosabb fejlődést.
