Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
3267 ehhez az alapcélhoz sok minden egyéb is kapcsolódik, és ezekkel nem élni éppen olyan bűn lenne, mint, mondjuk, az árvízvédelem céljait alárendelni bárm ely másik célkitűzésnek. Tehát ez az árvízvédelem oldaláról induló program, amelyben lehet vitatkozni, hogy soke vagy kevés benne a vidékfejlesztés, de azt látni kell, ez ennek a térségnek olyan új lehetőséget nyit meg, amely egyszerűen nem is jön létre, ha ez a program nem valósul meg. (19.30) De hadd mondjam azt, hogy ez a program nem lehet egyfajta panácea, mindenre orvosság, amely a Tiszavidék összes gondját egyidejűleg rendezi. Termé szetesen nagy tisztelettel hallgattam Lezsák Sándor felvetéseit a ciánszennyezéstől a múltbeli és a jövőbeli kockázatokról és egyebekről. Hadd mondjam meg őszintén, ez a program ezekre nem ad védekezést. Ez egy másik ügy, amivel ugyanúgy foglalkozni kell, amelyre ugyanúgy meg kell keresni a felelősöket, a szomszédainkkal ugyanúgy szükséges kiépíteni azt a jó együttműködést, amely vízminőségi kérdésekben éppúgy, mint árvízvédelmi kérdésekben, megadja nekünk, a Kárpátmedence alján élőknek, akik vizeik 95 szá zalékát a határokon túlról kapják, azt a biztonságot, ami megillet bennünket. Tehát biztos, hogy több mindenre nem tud vállalkozni. Ezért igazából ebből a tengernyi, nagyon sokféle javaslatból, ötletből, véleményből nem mindegyikre reagálok, ez természetes is, hiszen ez nem a részletes vita válasza. De van egypár dolog, amiről azért szeretnék szólni, a tartalomról, a pénzről, az időről és néhány apróságról, amelyek nagy ügyek persze, de az előzőekhez képest talán apróságok. A tartalom az első kérdés. Itt Fó nagy képviselő úr a Fidesz vezérszónokaként azt mondta, hogy a program eredetileg egy hármas célkitűzést ölelt fel, az árapasztó tározók megvalósítását, a töltések építését és a nemzetközi együttműködést. Hadd mondjam azt, hogy ez a törvénytervezet nem fog lalkozik, ahogy az előbb említettem, mindennel, tehát nem célja az, hogy a nemzetközi együttműködést is részletesen kiírja, még akkor sem, ha ettől függetlenül a nemzetközi együttműködés folyik. Hadd mondjak példákat: a Tisza Fórum keretében öt ország közö s árvízvédelmi terve készülőben van. A határközi együttműködés mind Ukrajnával, mind Romániával nagyon magas színvonalra jutott. Hosszú, másfél évtizedes előkészítő munka eredményeként tavaly szeptemberben a magyarromán új határvízi egyezményt végre alá t udtuk írni. Ez az együttműködés a maga rendszerességében zajlik. Megvan a készség, hadd mondjam örömmel, a határon túl is az árvízvédelmi együttműködésre és hasonló típusú fejlesztésekre. De az nem elvárható egy magyar törvénytől, hogy mi ezeket majd innen fogjuk szabályozni meg finanszírozni. Egyébként a határvízi együttműködés azért is csak részben releváns a Vásárhelyitervvel kapcsolatban, mert ez a határtól számított 50, maximum 100 kilométeres szakaszon érvényes, és a Vásárhelyiterv tulajdonképpen a teljes 600 kilométeres magyar Tiszaszakaszon jelent beavatkozásokat. A terv megvalósítása nem jelenti azt, hogy a töltések építésével, egyébként törvény által előírt árvízi biztonságnak megfelelő kiépítésével kapcsolatos nemzeti programot és munkát ne kel lene folytatni. Ezek egymással párhuzamosan zajlanak, és ha szükséges, akkor nyilván tudok bőven adatot idézni, hogy amellett, hogy a Vásárhelyiterv megvalósítása zajlik, ebben az esztendőben is hol, mikor, milyen ütemben folytatódik a Tiszavidéken a töl téserősítés vagy a töltésépítés. De nem automatikusan nem része a Vásárhelyitervnek a töltésekkel kapcsolatos építőmunka. Ha valóban a Vásárhelyiterv tartalmát nézzük, és erre van egy érvényes kormányrendelet, ez a törvény olyan ügyeket rendez, amiket eg y kormányrendelet rendezni nem tudhat, de ebben a kormányrendeletben három fontos szakmai célkitűzés van: az egyik a nagyvízi meder levezető képességének javítása, ha úgy tetszik, az 1970es évek színvonalának elérése, vagy az 1970es szint helyreállítása, a hullámtéri rendezés, amely ehhez az elsőhöz erősen kötődik, és csak a harmadik cél az árapasztó tározók kiépítése. És hangsúlyozottan itt az első ütemről beszélünk.
